A szülők ki vannak akadva a nyelvoktatásra, a kormány hallgat

Megosztás

A Szülői hang több mint 6 ezer válasz alapján készült szülői felmérésük eredményei szerint a hazai nyelvoktatás hét legnagyobb problémája a rossz nyelvoktatási módszerek, a tanárhiány, a gyakori tanárváltások, a tanári kontraszelekció, a túl nagy létszámú nyelvi csoportok, a nem a tudásszintnek megfelelő képzés és a túlterheltség.

A szülők tapasztalatait, véleményét gyűjtötték össze a nyelvoktatás jelenlegi helyzetéről. A részletes eredmények itt érhetőek el, ahol részletes statisztikákat közlünk nyelvenkénti, iskolatípusonkénti, fenntartónkénti és településtípusonkénti bontásban is. Bízunk abban, hogy az eredmények elősegítik a valós problémák feltárását, amelyet érdemi szakmai párbeszéd követ a pedagógus szervezetek bevonásával is, és ezúttal nem marad el a cselekvési terv megfogalmazása és végrehajtása sem.

A több mint 6 ezer válasz alapján készült szülői felmérésünk szerint a hazai nyelvoktatás hét legnagyobb problémája a következő.

  1. probléma: rosszak a nyelvoktatási módszerek. Az esetek több mint negyedében a szülők kifejezetten elégedetlenek a nyelvoktatás módszereivel, túl nagy a hangsúly az elméleten (nyelvtan, szómagolás) a gyakorlati szóbeli és írásbeli kommunikáció helyett.
  2. probléma: a tanárhiány. Iskolatípustól függően a válaszadók 7-14%-a arról számolt be, hogy gyermeke iskolájában az elmúlt egy évben legalább 2 héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani.
  3. probléma: a gyakori tanárváltások. Minden iskolatípusban gyakran történnek váratlan tanárváltások, németből iskolatípustól függően 18%-27%-os, angolból 22%-35%-os gyakorisággal évente. A gyakori tanárváltások miatt a gyerekek nem tudnak érzelmileg kötődni a tanárhoz, és a folyamatosan változó, új tanítási módszerekhez és szabályokhoz való alkalmazkodás csökkenti az oktatás hatékonyságát és a gyerekek motivációját.
  4. probléma: a tanári kontraszelekció. Ez a folyamat nehezen számszerűsíthető, de a szülői visszajelzések egyértelműen utalnak rá. Szülőként nem tudjuk szakmai szempontok alapján megítélni a tanárok pedagógiai munkáját, azt azonban szülőként is láthatjuk, amikor az oktatás nem működik megfelelően. Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával. A gyenge tanári teljesítmény feltételezhetően sokszor arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció.
  5. probléma: túl nagy létszámú nyelvi csoportok. A tanulók jelentős része (angol: 15%, német: 10%) 20 fősnél nagyobb csoportban tanulja a nyelvet. A túl nagy létszámú nyelvi csoportok megnehezítik az egyéni odafigyelést, kevesebb idő jut az egyes tanulókra és a kommunikációs szituációk gyakorlására.
  6. probléma: nem a tudásszintnek megfelelő képzés. Az esetek csaknem felében (angol: 49%, német: 47%) a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad. Az iskolai nyelvoktatás nem tud megfelelően alkalmazkodni a gyermekek tudásszintjéhez.
  7. probléma: a túlterheltség. A válaszadók döntő többsége (88%) szerint csökkenteni kellene általában a tanórák, és ezzel együtt a tananyag mennyiségét. A nagy túlterheltség abban is gátolja a tanulókat, hogy a nyelvtanulásra kellő időt és energiát fordítsanak, még ha azt fontosnak is tartják.

Összességében a szülők nagy többsége elégedetlen az iskolai nyelvoktatás minőségével: a válaszadók többsége (angol: 60%, német: 56%) nem számít arra, hogy az iskolai oktatás biztosítani képes a középfokú nyelvvizsgát.

A kormányzat válasza a nyelvoktatás problémáira a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam. Ennek sikerében azonban a válaszadó szülőknek csupán 30%-a bízik, és csupán 6% gondolja úgy, hogy erre a célra lett volna legfontosabb pénzt költeni. A többség (53%) szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lett volna inkább hatékony.

A felmérést részletes statisztikákat közöl nyelvenkénti, iskolatípusonkénti,
fenntartónkénti és településtípusonkénti bontásban is. A kétszer kéthetes
külföldi nyelvtanfolyam sikerében a válaszadó szülőknek csupán 30%-a bízik, és
csupán 6% gondolja úgy, hogy erre a célra lett volna legfontosabb pénzt
költeni.

Bár a kormányzat eredetileg idéntől a nyelvvizsgához kötötte volna az
egyetemi felvételit, a tervtől végül el kellett állnia, hiszen jelenleg nem
adottak ehhez az iskolai nyelvoktatás feltételei. A kormányzat azért vallott
kudarcot az intézkedés bevezetésével, mert nem tett érdemi lépéseket az iskolai
nyelvoktatás fejlesztésére. A kormányzat csupán egy szűk területen tett lépést:
a diákok nyelvtudását 2×2 hetes külföldi nyelvtanfolyamokkal szeretnék majd
javítani. Kérdéses azonban, hogy ez-e a legmegfelelőbb lépés, figyelembe véve
annak költségeit is.

A szülők közül nagyon sokan (36%) tartottak attól, hogy ha a kormány idéntől bevezette volna a nyelvvizsgához kötött felvételit, emiatt gyermekük kiszorult volna a felsőoktatásból. A szülők 58%-a nem tartott volna ettől, de közülük csupán 8% bízta volna a nyelvoktatást kizárólag az iskolára. 14% a családban, 36% pedig különórákon képzi tovább a gyermekét ahhoz, hogy a nyelvvizsgát teljesíteni tudja. A válaszadó szülők többségének egyértelmű véleménye (65%) szerint az ország számára a jelenlegi helyzetben káros lett volna a középfokú nyelvvizsga felvételihez kötése. Épp ezért üdvözöljük, hogy végül a kormány is belátta, hogy ez a hibás döntés jóvátehetetlen következményekkel járt volna, helyt adott a civil és szakmai szervezetek tiltakozásának, és az intézkedést visszavonta.

A szülők nem csak statisztikákban, hanem szövegesen is kifejezték véleményüket, tiltakozva a gyenge színvonalú nyelvoktatás ellen. A nagy számú, több mint 1300 szöveges hozzászólást tematikus szülői véleménygyűjteményünkben tesszük közre, melyből jobban megérhető a problémák természete, a szülők gondolkodásmódja.

A Szülői Hang Közösség álláspontja szerint rövid távon szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokhoz rendelkezésre álló jelentős anyagi források szélesebb körben is igénybe vehetőek legyenek nyelvoktatási célokra. Az ország kiemelt közérdeke, hogy gyermekeink számára minőségi nyelvoktatást teremtsünk. Elvárjuk a kormánytól, hogy a felmérés által jelzett problémák megoldására készítsen nyilvános, szakmai egyeztetéssel alátámasztott hosszú távú stratégiát, melyben konkrét határidőkre lebontott, számon kérhető célokat fogalmaz meg! Biztosítsák az ehhez szükséges erőforrásokat, beleértve a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülését is. Mindez szükséges ahhoz, hogy ne csak álom maradjon az, hogy a középiskola végére mindenki megszerezze a középfokú nyelvvizsgát.

Szülői Hang Közösség

Megosztás

Related posts