Miniszter az „ékszerdobozban”

Megosztás

Pintér Sándor megnézi, milyen rendet tett anno. Hivatalosan be nem jelentett módon, de a magyar kormány belügyminisztere ma reggel Lyukóba készül. Információink szerint az egykori rendőri vezető az amerikai nagykövet társaságában látogat a legelhanyagoltabb miskolci városrész címét viselő telepre.

Mint emlékezetes, a már az ezredfordulós Orbán-kormányban is szerepet kapott volt főzsaru 2010-ben ismét a Belügyminisztérium vezetői székébe ülhetett. Az egykori maffiakapcsolatairól, bűnszövetkezeti „keresztapaságáról” a nagyközönség körében terjedő pletykák a nyilvánosság előtt sohasem igazolódtak be, így nem volt akadálya kormányzati szerepvállalásának. Akkor, kilenc és fél évvel ezelőtt mégis azonnal feltűnést tudott kelteni: kijelentését, miszerint „két hét alatt rendet teremt” az országban, az újságolvasók jelentős hányada kétkedve, vagy egyenesen hahotázva fogadta. A bűnügyi statisztikák, a mindennapos állampolgári tapasztalatok ismerete, a rendőrségi hírek, botrányok, a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre fordított (ilyen címen elköltött) egyre tetemesebb állami pénzek a kétkedők igazát látszanak alátámasztani azóta is.

Hogy Lyukóban, és általában a borsodi megyeszékhelyen, különösen annak peremkerületeiben valóban makulátlan „rend van-e”, arról elsősorban a helyiek mesélhetnek, de alighanem mindenkinek megvan a maga élménye, véleménye. Pedig már 2019-et írunk. Mindenesetre Pintér Sándor, valamint az Egyesület Államok budapesti nagykövete egyaránt elérkezettnek látta az időt, hogy az egykori bányásztelepülésen, annak maradványai között szemlét tartson. Ha igazak értesüléseink, holnap estére mindketten okosabbak lesznek e tárgyban.

Csak emlékeztetőül: Lyukó, avagy Lyukóbánya valaha ha nem is a borsodi megyeszékhely büszkesége, de országosan ismert és fontos településrésze volt. Bányászfalu, amely még az 1970-es években is azzal szerzett hírnevet magának és városának, hogy milyen szén-kitermelési rekordokat döntött meg. Pereceshez hasonlóan, persze, már akkoriban sem kapta meg városüzemeltetési és -fejlesztési szempontból azt a figyelmet, amit az ott folyó ipari munka kiérdemelt volna. Párhuzamosan a szocialista éra végére egyfajta kiskert-telepe lett Miskolcnak, amiből a rendszerváltást követően hamar nyomorteleppé változott. Az ezredforduló környékén és után már mint „az ország legnagyobb nyomortelepéről” beszéltek a sajtóban. Ez máig sem változott, a legutóbbi önkormányzati vezetés nem is igen vett tudomást a városrész, illetve a probléma létezéséről. A sors fintora, hogy az utóbbi hetekben mégis az újságcikkekbe kerül Lyukó neve: az a hír terjedt, hogy éppen itt a leginkább tetten érhető a választási szavazatvásárlás intézménye – és hogy 8000 forintot ér egy (Fidesz/KDNP-re leadott) szavazat…

Az általános, hurráoptimista kormányzati propagandajelentések dacára elmondható: Lyukót 2019-re sem sikerült a város ékszerdobozásává varázsolni. Igaz, a kudarcért a Kriza-rezsim csak korlátozottan okolható – hiszen meg sem próbálta.

Megosztás

Related posts