Október végén jön az új szakképzési törvény, tanárok veszíthetik el közalkalmazotti státuszukat

Megosztás

Átalakul az intézményrendszer és a szakmastruktúra, a szakképzés irányítása is változni fog – írja a Népszava.hu.

Legkésőbb október 31-éig a kormány elé kell terjesztenie Palkovics László innovációs miniszternek az új szakképzési törvényt és a „Szakképzés 4.0” stratégia végrehajtásának cselekvési tervét – derült ki a lapunk birtokába került előterjesztés-tervezetből. Az október 14-i keltezésű, nem nyilvános anyagot eddig csak a szakminisztériumokkal egyeztették, annak tartalmával kapcsolatban azonban még miniszteri szinten sincs teljes egyetértés. A dokumentum alátámasztja azt, amit eddig tudni, sejteni lehetett: a 2020/2021-es tanévtől alapvetően két típusú szakképző intézmény lesz: a 3 éves szakképző iskola és az 5 éves technikum, utóbbi a jelenlegi 4+1 éves szakgimnáziumi képzést váltja fel. Az eddig ismert HÍD-program helyett pedig maximum 1 éves, egy részszakképesítés megszerzésére irányuló műhelyiskolákat hoznak létre azoknak, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert. Az Oktatási Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítását követően az új szakmastruktúra is kétpilléres lesz. A mintegy 170 „alapszakmát” csak az iskolarendszerben, szakképző intézményekben lehet majd tanulni. A rövidebb idejű, adott célterületre fókuszáló speciális képzéseket – amelyek az alap szakképesítésekre is épülhetnek – pedig csak a felnőttképzés keretében. Az előterjesztés-tervezet újdonságként említi, hogy a tanulói jogviszony mellett bevezetik a szakképzési jogviszonyt. Előbbi kizárólag tanköteles kiskorúval hozható létre, utóbbi pedig azokkal, akik már nem tankötelesek. Az oktatók munkaviszonyán is változtatnak: foglalkoztatásuk egyöntetűen átkerül a közalkalmazotti törvény alól a Munka törvénykönyve alá, vagyis közalkalmazottból munkavállalóvá válnak. Ezt azzal indokolták, hogy így „rugalmasabban alakíthatók” a jogviszony és munkafeltételek, az illetmények. Ezzel lényegében elismerték, hogy a korábbi évek bérezési, előmeneteli, továbbképzési politikája kudarc volt: a tanárok bére átlagosan 30 százalékkal marad el a piaci bérektől, ezért magas a pályaelhagyó oktatók száma. Az előterjesztés bérrendezést helyez kilátásba, a szakmai oktatók tekintetében „tág lehetőség nyílik” majd a béralkura is. A javaslat szerint az intézkedés forrásigénye 32,5 milliárd forint. Speciális oktatói életpályamodellt is bevezetnének 2020-tól, aminek többletforrásigénye mintegy 15 milliárd forint. Az előterjesztés-tervezetből kiderült: itt nézeteltérés van az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Pénzügyminisztérium között. A PM 2021-től javasolja a bevezetést, szerintük előbb a katonák, rendőrök, orvosok bérrendezésére kellene sort keríteni. Azt is javasolják, hogy az oktatók bérét hazai források helyett le nem kötött uniós forrásokból rendezzék. Az ITM szerint viszont a halasztás lehetetlenné teszi a cselekvési terv eredményes végrehajtását, az oktatói bérek rendezésénél pedig nincs lehetőség a hazai források uniós forrásokkal történő kiváltására. – A javaslat a minisztériumokban sem aratott nagy sikert, szinte biztos, hogy ebben a formában nem fogják elfogadni – mondta az új szakképzési törvény tartalmát ismerő forrásunk. Szerinte a törvényben sok régi megoldást poroltak le, fogalomhasználata pedig zavaros és még jobban széttagolja a felhasználók számára a már most is nehezen átlátható oktatási rendszert. Úgy véli, a munkavállalók körében és a szakszervezeteknél is kiveri majd a biztosítékot, hogy az oktatók közalkalmazottból munkavállalókká válnak, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ugyanis sokkal nagyobb védelmet, sokkal több garanciát nyújt a foglalkoztatás tekintetében, mint a Munka törvénykönyve. Például sokkal könnyebben el lehet bocsátani valakit, ha nem közalkalmazott. Emellett a rabszolgatörvényt is alkalmazni lehet majd rájuk, vagyis jelentősen emelkedhet az oktatók túlórakerete. Forrásunk arra is felhívta a figyelmet: a szakképzés irányítása is változni fog. A szakképesítésekért felelős miniszterektől és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól újabb jogköröket vonnak el. Az immár öt, szakképzés igazgatással is foglalkozó szervezet egyike az újonnan létrejövő Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt., melynek feladata egyebek mellett a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének kezelése lesz, vagyis pénzügyi kérdésekben lesz kompetens. Az előterjesztés kitér arra is: az új szakképzési törvénynek nem lesz társadalmi egyeztetése. A törvény elfogadása után Pölöskei Gáborné szakképzését felelős helyettes államtitkár tájékoztatja majd a közvéleményt.

Többen kaphatnak majd ösztöndíjat

Pozitív elem, hogy míg most csak a hiányszakmákat tanulók kaphatnak ösztöndíjat, egy hosszú évek óta szorgalmazott javaslat végre meghallgatásra talált, és a jövőben egységes, mindenkire kiterjedő szakképzési ösztöndíjrendszert vezetnének be. Tanulmányi eredménytől függően havi 10-50 ezer forintig terjedhet majd. A 9. évfolyamban, amikor még nincs tanulmányi átlag, szakképző iskolában egységesen 14 ezer, technikumban 7 ezer forintot kaphatnak a diákok. A hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók havi 30 ezer forintos Apáczai-ösztöndíjban is részesülhetnek. Az új ösztöndíjrendszert 2020. szeptember elsejétől, felmenő rendszerben vezethetik be.

Megosztás

Related posts