Túl lassan kezdték beszabályozni az arcfelismerő programokat, ez pedig komoly bajokhoz vezethet

Megosztás

Amikor új technológia jelenik meg, az emberek rendszerint kiborulnak tőle, ezt pedig politikai szabályozás kíséri. Így volt ez a nyomdától a rádióig, a génmódosított élelmiszerektől a közösségi médiáig. Úgy tűnik, a következő terület, amit igyekeznek szabályozni, az arcfelismerés lesz. Az utóbbi hetekben ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével arcfelismerést tanuló számítóképek ellen több helyen is elkezdtek fellépni.

Az Egyesült Államokban Bernie Sanders demokrata párti elnökjelöltjelölt azt mondta, be kell tiltani, hogy a rendőrség az arcfelismerő szoftvereket használjon, néhány amerikai város már így is tett. San Francisco idén megtiltotta, hogy a hatóságok arcfelismerő szoftvereket használjanak, mert a technológia jelen formájában gyakran téved, főleg a színes bőrűek és a nők kárára.

Hongkongban pedig már a civilek alkalmazkodnak az új világhoz: a tüntetők sisakokkal és maszkokkal takarják el az arcukat, hogy a rendőrök ne tudják őket kamerafelvételek alapján azonosítani, a hétvégén pedig láncfűrésszel estek neki a kormány által felállított „okos-lámpaoszlopoknak”, attól tartva, hogy azon át kémkednek utánuk.

Magyarországon a Belügyminisztérium új, központi figyelőrendszert tervez, az ún. szitakötőprojektet. Olyan hardvereket és szoftvereket akarnak, amikkel a hatóságok másodpercek alatt kideríthetik egy-egy keresett személyről vagy autóról, hogy éppen benne van-e az országos rendszer valamelyik kamerájának a látóterében, vagy hogy korábban ki hol járt. 35 ezer kamera képfolyamait gyűjtenék folyamatosan a Kormányzati Adatközpontban, és a 25 ezer terabájtnyi megfigyelési adat kezelése becslések szerint 50 milliárd forintot emésztene fel. Csak a megfelelően jó kamerák beszerzési költsége megközelítheti a 40 milliárd forintot, ehhez jön még az itthon eddig nem látott kapacitású adattároló rendszer és a speciális, drága szoftverek.

A GDPR a profilalkotást és a készletező adatgyűjtést is tiltja, vagyis nem lehet úgy adatot gyűjteni, hogy majd jó lesz valamire később, arra viszont még nincs szabályozás, hogy a rendszert arcképelemző szoftverekkel nem láthatják el. A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet érdeklődött a NAIH-nál, hogy bárhol az országban használnak-e mesterséges intelligenciát, ami elemzi az adatokat valahogy, esetleg felismernek arcokat és összekötnek különböző embereket, de az adatvédelmi hatóság azt mondta, erről nekik nem kell tudniuk, viszont ha érkezne ilyen bejelentés, megvizsgálják a kérdést, úgyhogy a TASZ tett is bejelentést.

Jim Al-Khalili elméleti fizikus, a Surrey-i Egyetem professzora tavaly azt mondta, komoly veszélye van annak, hogy a nyilvánosság jelentős része a mesterséges intelligencia ellen fordul, ahogy az az évezred elején a génmódosítással is megtörtént. Szerinte szabályozásra van szükség, és lehet, hogy azzal is elkéstünk már, lehetséges, hogy mondjuk csak a közszférában nem használják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, a magánszektorban pedig igen, és ez még nagyobb társadalmi egyenlőtlenséghez vezethet.

444.hu

Megosztás

Related posts