Elfogyott a magyar melós: a nyugdíjasok menthetik meg a cégeket

Megosztás

A rendelkezésre álló szabad munkaerő iskolai képzettsége alacsony így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon – számol be róla a Népszava.hu.

A munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt a május-júliusi időszakban, ez 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz, viszont 0,1 százalékkal magasabb az előző hónaphoz képest, ami akár a közelgő fordulat előjele is lehet. A foglalkoztatási ráta eközben 70,1 százalékra, vagyis 0,7 százalékponttal nőtt – közölte a KSH. Így a hivatalos adatok szerint 4 millió 518 ezren dolgoztak a vizsgált időszakban, ami 34 ezer fős bővülés egy év alatt, miközben a munkanélküliek száma nyolcezer fővel 158 ezerre csökkent. A munkaerőpiacon belül azt látni, hogy a versenypiacon tovább nőtt a munkahelyek száma, miközben a jelentősen csökkent a közmunka súlya, illetve nőtt a külföldi munkavállalás. Ez utóbbit a KSH csaknem 118 ezer főre becsülte, ám ez a szám csak azokat tartalmazza, akik Magyarországon éltek életvitelszerűen a felmérés idején. Ténylegesen a külhonban dolgozó magyarok száma ennek két-háromszorosa is lehet. Az elemzők szerint a magyar munkaerőpiac gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatást. Horváth András, a Takarékbank elemezője szerint a rendelkezésre álló szabad munkaerő iskolai képzettsége alacsony így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon. Ezért szakpolitikai beavatkozás, illetve az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a hazai munkaerőpiacon. A munkaerőhiányos állapot miatt kedvezőbb lett a dolgozók alkupozíciója, és így az emelkedő bérekkel párhuzamosan növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. A szűkülő munkaerőkínálat pozitívan hat a makrogazdaságra és a versenyképességre is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre körültekintőbben használják fel, emellett a hatékonyságot a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, munkaerőt kiváltó beruházásokkal is javítják.  Az idősebbek foglakoztatásában látja a lehetőséget Németh Dávid, a K&H elemzője: a 60-64 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta el sem éri a 3 százalékot, tehát az átlag alatt van, ugyanakkor a foglalkoztatottsági ráta alig több mint 40 százalékos, mert sokan már nyugdíjba vonultak. A szakember szerint a további javulás ellen hat viszont, hogy a nők 40 év munkaviszonnyal már nyugdíjba mehetnek. Ebben a korosztályban a nyugdíjkorhatár emelése növelheti a foglalkoztatást, illetve az is, ha a 60-64 évesek részmunkaidős állást vagy távmunkát vállalnának, ezzel is enyhítve a munkaerőpiaci problémákat – tette hozzá.  

Megosztás

Related posts