Rajzolgatunk, rajzolgatunk? Háztömbök kettévágása, más körzetekbe amorf módon belenyúló választási körzetek

Lazább jelöltállítás, választókerület-manipuláció, a média- és köztéri hirdetési piac fideszes elfoglalása – ilyen környezetben indul ma a hivatalos kampány. Erről számolt be a Népszava.hu.

A rendszer torzít, de az ellenzéknek így is sok helyen van esélye a győzelemre.Durván torzít a választási rendszer, amihez ugyan az idei voksolás előtt már nem nyúlt hozzá a Fidesz, de 2010-ben és 2014-ben is megtették, alig néhány hónappal a voksolás előtt. Mindkét esetben az aktuális erőviszonyoknak megfelelően szabták magukra a rendszert, de ennél is többet számít a médiában és a köztéri hirdetések terén tapasztalt fideszes előretörés – mondta lapunknak László Róbert. A Political Capital választási szakértője több olyan elemet említett, amivel nehéz felvenni a versenyt.

Fiktív lakók a választásra

Az önkormányzati választáson ugyan nem lesz levélszavazás és külképviseleti szavazás sem, mégis vannak kockázatok. Például, ha a külhoni magyar állampolgárok számára fiktív lakcímeket hoztak létre az utóbbi években, akkor ők szavazhatnak az önkormányzati választáson is. László Róbert szerint az évek óta tartó folyamat nagyságrendje ugyan nem ismert, de már jó pár hír napvilágot látott arról, hogy nagyobb számban jelentkeztek be például Ukrajnából a határ menti településekre, vagy akár Csepelre. – Múlt év áprilisában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel közösen kikértük ezeket a névjegyzéki adatokat, két évre visszamenőleg, települési szintű bontásban, hogy lássuk, volt-e kiugrás – idézte fel László Róbert. – Ha azt látjuk, egy kistelepülésen évek óta 300 ember él, majd egyik napról a másikra 500, akkor gyanakodhatunk, hogy valami történt. Talán nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium máig nem adta ki ezeket az adatokat – tette hozzá. A TASZ perre vitte az ügyet, első fokon nyert is, a fellebbezés után várják a másodfokú tárgyalás kitűzését. Addig is, adatok nélkül csak találgatni lehet, tényleg tömegével hoztak-e létre fiktív lakcímet a választási trükközés érdekében.

Nem létkérdés a másolás

Létező probléma az ajánlások hamisítása, másolása, de ez most sokkal kevésbé lesz jellemző, mint az országgyűlési voksolás idején – állítja László Róbert, aki ugyanakkor katasztrofálisnak tartja, hogy ezzel a problémával a rendszerváltás óta nem tudtak mit kezdeni. Ez most azért nem lesz olyan nagy gond, mert az önkormányzati választáson nincs a jelöltek, illetve a listák után akár sok százmilliós kampánytámogatás, tehát aki tavaly ennek reményében állt rajthoz, annak most nem lesz ilyen motivációja. Így volt ez 2014-ben is: az országgyűlési választáson próbálkozó kamupártok szinte mindegyike eltűnt az alig fél évvel később megtartott önkormányzati voksolás idejére. Ráadásul a jelöltállítási feltételek meglehetősen lazákká váltak, hiszen a Fidesznek aligha van ellenére, ha az ellenzéki oldalon nem csak egy, hanem több jelölt is rajthoz áll, hiszen ez a kormánypárt esélyeit növelheti. Az ajánlások hamisítását egyébként szinte lehetetlen bizonyítani. Jól jelzi a helyzetet, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila – aki a tavalyi parlamenti voksolás előtt egy kis párt ívén, nem kis meglepetésére megtalálta a saját nevét is – úgy fogalmazott lapunknak: „A választásokkal kapcsolatos adatvédelmi panaszok kivizsgálása nehéz, mert szinte lehetetlen bizonyítani a jogsértést. Sem nekem, sem elődömnek, Jóri Andrásnak nem sikerült olyan visszaélést bizonyítani, amelyekről hírek jelentek meg a sajtóban. (…) Itt szinte lehetetlen igazságot tenni. Tudomásul kell venni, hogy ez is része a politikai marketingnek”.

Miskolcon a bíróság avatkozott be a választókerületek átrajzolásába még tavasszal

Miskolcon a bíróság avatkozott be a választókerületek átrajzolásába még tavasszalFotó: MTI / Vajda János

Rajzolgatunk, rajzolgatunk

Nincs ellenszer a gerrymandering, azaz a választókerület-manipuláció ellen, amíg nem a politikától független testületek végzik a munkát. A parlamenti választás egyéni választókerületi térképéről sosem derült ki, milyen sötét szobában, kik rajzolták meg. Ez megy kicsiben az önkormányzatoknál is, csak ott a jegyző végzi el a feladatot, akit a közgyűlés választ meg a politikai többség akarata szerint. Utcák és háztömbök kettévágása, más körzetekbe amorf módon belenyúló részek, korábban egyértelmű győzelmet hozó választókörzetek feldarabolása – az utóbbi években bőven akadtak példák „bűvészkedésre”. A határok átszabásával jelentősen befolyásolhatók a politikai erőviszonyok. Az ellenzéki szavazókat egy tömbbe terelhetik a kerülethatárok kialakításakor (lemondva néhány körzetről), miközben a billegő területekhez olyan utcákat vagy háztömböket csapnak, ahol erős a Fidesz. A mostani önkormányzati választás előtt öt városban és két budapesti kerületben rajzolták át a választókerületeket a lakosságszám változásai miatt – az ellenzék szerint sok helyen az ő kárukra.

Egybecsengő szlogenek

A kormányzati tájékoztató akciókkal és a kampány egyenlőtlenségeivel az ellenzéknek nincs esélye felvenni a versenyt – állítja László Róbert. Mivel a kormányzati és a Fidesz-hirdetések szinte teljesen egybecsengenek, olyan erőforrás-különbség alakul ki, ami behozhatatlan hátrány az ellenzék számára. Mindez, kiegészülve a köztéri reklámok és a média központosításával – az állami csatornáktól a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) mintegy 500 felületéig – sokkal nagyobb problémát jelent a választás szempontjából, mint bármelyik másik, visszaélésre lehetőséget adó elem. Mindez még akkor is igaz, ha tudjuk, sok torzító elemtől mentes az önkormányzati választás. Nincs kampánytámogatásból fakadó kamupárt-jelenség, külképviseleti szavazás híján nem diszkriminálják a külföldön élő magyarokat az itthoni lakcím megléte vagy nem léte alapján, és a választás egyik szintjén sem alkalmazzák a „győzteskompenzáció” néven elhíresült hungarikumot. 2014-es óta azonban a Fővárosi Közgyűlés tagjai már nem a korábbi listás rendszerben, hanem a kerületi polgármesterekre leadott szavazatok alapján kerülnek be, aminek aránytalansága vetekszik a parlamenti választáséval. A kampányban pedig elképesztő összegeket költhet el a kormány. Arról a G7 portál írt a napokban, hogy egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot fordítottak – a terv majd 2,5-szeresét – kommunikációs tevékenységre a különböző állami szervezetek és vállalatok. Mindezekkel együtt az ellenzéknek vagy az általuk támogatott függetleneknek sok helyen érdemi esélyük van a győzelemre az október 13-ai voksoláson. Ez különösen igaz a nagyobb városokra, illetve a fővárosi kerületekre.

Választópolgárok (naponta változó) száma

Magyar állampolgárok magyarországi lakcímmel 7 887 700 Más EU-tagállamok állampolgárai 114 170 Bevándorolt, letelepedett, menekült 26 012 Tartózkodási helyükre átjelentkezettek száma 832 

Szükséges ajánlások a polgármesterséghez

Főpolgármester-jelölt 5000 Százezernél népesebb településen 500 Tíz és százezer fő közötti településen 300 Tízezer fő alatti településen a választópolgárok 3 százaléka Egyéni képviselőjelölt a választópolgárok 1 százaléka

Elnyerhető mandátumok

Főpolgármester 1 Polgármesterek 3177 Települési önkormányzati képviselők 16 787 Közgyűlési mandátumok 414

Könnyen lemarad, aki nincs otthon

Mivel az önkormányzati választáson nincs külképviseleti szavazás, a főleg Nyugat-Európában dolgozó magyar vendégmunkásoknak vagy tartósan ott élő magyaroknak – amennyiben van még itthoni lakcímük – haza kell jönniük, ha szavazni akarnak a lakóhelyük szerinti jelöltekre vagy listákra. Kérdés, hogy a becslések szerint 500-600 ezres csoportból hányan fogják ezt megtenni, hiszen az utazás jelentős költséggel jár. Ez már akkor is gondot okozott sokaknak, amikor a parlamenti vagy az EP-választáson a külképviseletekre kellett eljutniuk, hiszen a külhoni magyarokkal ellentétben ők levélben nem szavazhattak. Az önkormányzati voksolás részvételi számai amúgy is elmaradnak a parlamenti választásétól (legutóbb, 2014-ben 44,30, míg 2010-ben 46,64 százalékos volt a részvétel), a külföldön dolgozó és a kormánnyal jó eséllyel inkább elégedetlen magyarok többsége tehát várhatóan elesik a szavazás lehetőségétől. Sok itthon élő és dolgozó magyarnak ugyancsak meggyűlhet a baja a részvétellel, ha épp nem a lakóhelyén tartózkodik az október 13-ai választás napján. Átjelentkezésre ugyan van lehetőség, de sokkal szűkebb keretek között, mint a parlamenti választás esetében. Átjelentkezni ugyanis csak tartózkodási helyre lehet (amit korábban ideiglenes lakcímnek hívtak) és csak akkor, ha ez a tartózkodási hely a választás időpontjának kitűzése előtt legalább 30 nappal – azaz június 26-a előtt – már megvolt, és a választás napjáig nem szűnik meg. Aki átjelentkezéssel szavaz, az új szavazókör szerinti jelöltekre voksolhat. Vagyis aki csak most akar új tartózkodási helyet létesíteni, vagy épp nincs a lakóhelye közelében a választás napján, jó eséllyel lemarad az októberi szavazásról. A hivatalos kampány ma indul, bár ennek túl nagy gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a jelölőszervezetek – forrásaiknak és a közéleti-választási üzenetek összemosásának köszönhetően különösképpen a kormánypártok – a választást megelőző 50 napon kívül is lényegében folyamatosan kampányolnak.

Related posts