Lángokban áll a fél világ – Az erdőtűz túlnőtt Brazílián

Ég a Föld tüdeje az Amazonas mentén és Szibériában, az egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést helyi politikai érdekek hátráltatják – írja a Népszava.hu.

A szemünk előtt kap bele a tűz az elmúlt évtizedek – főszabályként az országok szuverenitáson alapuló – világrendjébe: az amazonasi esőerdőben pusztító tűzvész nemzetállami keretek között, nemzetközi összefogás nélkül nehezen állítható meg, ugyanakkor a következményei sem maradnak az érintett országok (mindenekelőtt Brazília) határain belül. Jelenleg egyszerre ég a Föld két legnagyobb erdeje – az Amazonas-medencében illetve Szibériában -; a két terület együttesen a globális rendszerek által kivont (vagyis a szén-körforgásból átmenetileg kiszakított) szén-dioxid jóval több mint 50 százalékát nyeli el az erdőtűzmentes időszakban, és a földfelszínen lehulló csapadék nagyjából 25-30 százalékáért felel. Az egyelőre megállíthatatlannak tűnő tüzek következményei mindenképpen az egész világra kihatnak majd, miközben Bolsanaro brazil elnök, akinek fellépése közvetlen összefüggésben áll az erdőirtások (és így a tűzvészek) kiterjedésének növekedésével, mindössze odáig jutott, hogy az ország belügyeibe történő beavatkozásnak nevezte a Franciaországban és más országokban megfogalmazott aggodalmakat, illetve sürgetéseket. Az önállóságát és teljes cselekvési szabadságát abszolút államérdeknek tekintő Oroszországgal kapcsolatban eddig fölvetni sem merte senki, hogy nemzetközi szerepvállalásra lenne szükség a lángok megfékezéséhez, pedig az orosz állam kezéből láthatóan kicsúsztak az események – kizárólag az időjáráson múlik, hogy időben és térben meddig terjed a tűz. Eközben nem csak az erdőtüzek füstje éri körbe lassan a bolygót, hanem az éghajlatra gyakorolt hatásuk is: a leégett fákból, illetve a tajga esetében az alattuk lévő, normál esetben nyáron is állandóan fagyott talajból a légkörbe kerülő szén-dioxid már rövid távon is kimutatható mértékben fogja gyorsítani az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését. A szituáció nemzetközi klíma-vészhelyzet kihirdetését indokolná, ilyesmire azonban nem volt még példa a történelemben, és a francia elnök, Macron kiállása kevésnek tűnik a klímaszkeptikus Trump (és Bolsanaro), illetve Putyin blokkoló többségével szemben. Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este a Twitteren riadóztatott: „Ég a házunk. Szó szerint. Az amazóniai esőerdő – a tüdő, amely bolygónk oxigénjének 20 százalékát állítja elő – kigyulladt. Ez világválság. G7-tagok, vitassuk meg ezt a vészhelyzetet a találkozó első napirendi pontjaként két nap múlva.”

Természetesen a klímaszkeptikus brazil elnök, Jair Bolsonaro válasza sem maradt el, aki „személyes politikai nyereség” szerzésének szándékával vádolta a francia elnököt – derül ki a BBC cikkéből. Bolsonaro azt is hozzátette, hogy a kérdés megvitatása a franciaországi Biarritzban, ahol a csúcsot tartják, „helytelen gyarmatosító beidegződéseket” idéz fel. Ezzel arra utalt, hogy a G7-en az érintett országok, így Brazília sem lesznek ott, hogy a vita során védhessék magukat. Ismeretes, hogy néhány nappal ezelőtt, hetekig tartó tárgyalások után, Bolsonaro kormánya egyoldalúan megszüntette a brazil Amazonas Alapítvány vezető testületének munkáját, mire válaszul Németország és Norvégia megvonta azt a pénzbeli támogatást, amelyet az esőredők pusztulásának megakadályozására és rehabilitációjára adtak az országnak. A brazil elnök a lépéseket cinikus válasszal viszonozta, a németeket arra figyelmeztette, hogy erdősítés ügyében a saját házuk táján nézzenek jobban körbe, a norvégoknak pedig a Feröer szigeteki bálnavadászatot hánytorgatta fel. Miközben az elnök gúnyosan reagált a norvég és német pénzelvonásra, azt jelezte, hogy országának nincsenek anyagi forrásai arra, hogy megküzdjön a lángokkal az Amazonas-régióban. Ugyanakkor újra elmondta, hogy az esőerdők fenntartását támogató államok be akarnak avatkozni Brazília belügyeibe: „Nem jótékonyságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygassák szuverenitásunkat.”

Az erdőirtás és a kormány környezetvédelmi politikája ellen tüntettek Brazília berlini nagykövetsége előtt

Az erdőirtás és a kormány környezetvédelmi politikája ellen tüntettek Brazília berlini nagykövetsége előttFotó: AFP / ODD ANDERSENBolsonaro hivatalba lépése óta az amazonaszi esőerők pusztítása újult erővel folytatódik, és ez nem csak az ország belügye, miután a WWF, a Természetvédelmi Világalap szerint ez a terület szolgáltatja a Föld oxigén- és édesvízkészletének egyötödét. A világ itt lévő legnagyobb esőerdői kötik meg a légkörben lévő szén jó részét is, amellyel jelentősen lassítják a felmelegedést, de a tüzek révén jelentős mennyiségű szén-dioxid és szén-monoxid kerül a levegőbe. Az erdőket 3 millió állat- és növényfaj lakja, és egymillió bennszülöttnek szolgának élettérül. Az utóbbi időben azonban a legsúlyosabb fenyegetést az egyedülálló ökoszisztémára a tüzek jelentik, műholdas felmérések alapján a brazíliai tüzek száma 85 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, ezek jó része az amazonaszi régióban pusztít. Idén több mint hetvenezret észleltek műholdról, augusztus 22-én a nagy folyó környékén 2500 volt aktív. Tavaly a tüzek száma negyvenezer fölött volt. A természetvédők Bolsoanro kormányát vádolják a katasztrófák miatt, mondván bátorítják a farmereket és a fakitermelőket az erdők pusztítására. Az új kormány egyik első intézkedéseként lehetőséget adott a mezőgazdasági minisztériumnak arra, hogy amennyiben az gazdaságilag indokolt, megszüntesse az Amazonas-medence esőerdőinek védettségét. Bolsonaro mindettől azt reméli, hogy az erdőterületek privatizálása utáni iparosításból befolyó összegek jelentősen növelik majd a brazil életszínvonalat. Abban, hogy a brazil elnökök nem sokat törődnek az esőerdőket érintő nemzetközi aggodalmakkal, nincs semmi új. Már korábban is elutasították a nemzetközi civil szervezeteket és európai vezetőket, mondván országuk belügyeibe avatkoznak. Bolsonaro azonban szintet lépett azt állítva, hogy a tüzeket civil szervezetek okozzák, hogy bosszút álljanak kormányán, amely csökkentette anyagi hozzájárulását működésükhöz. Bár külföldön kijelentése sok helyen megütközést keltett, otthoni támogatói körében igaznak tarják, és népszerűsége továbbra is megmaradt, miközben több mezőgazdasági vezető attól fél, az elnök szavai negatívan hathatnak terményeik külföldi fogadtatására, a szója és a marhahús exportjára.

Related posts