A mélyszegény falvakban majdnem annyian nyugtatóznak vagy herbáloznak, mint isznak

Megosztás

A biofű és a herbál elterjedése ráirányította a figyelmet a falusi szegénytelepek drogproblémáira. Mostanáig mégsem voltak pontos számaink arról, mekkora a baj valójában, legfeljebb személyes benyomásokból és történetekből lehetett kiindulni. A Magyar Addiktológiai Társaság telepi szerhasználók körében végzett felmérése szerint tényleg országszerte elterjedtek a dizájnerdrogok, de a legnagyobb bajt még mindig a cigi, az alkohol és a nyugtató okozza. Utóbbit már majdnem annyian szedik naponta, mint ahányan isznak. 

Mióta a dizájnerdrogok a legkisebb falvakban is felütötték a fejüket, távolról sem igaz, hogy a kábítószer valami nagyvárosi hóbort lenne. Az utóbbi években egymást érték a beszámolók arról, hogy még a legszegényebb emberek is olcsó herbáltól, biofűtől, kristálytól és más szintetikus anyagoktól állnak be. Ezeket a drogokat valamilyen szárított növényre permetezik rá, majd cigaretta formájában szívják el. Úgy néz ki, mint egy füves cigi, csak éppen sokkal erősebb, és sosem lehet tudni, mi van benne pontosan. Általában acetonban oldják fel, de előfordul, hogy könnyen beszerezhető vegyszereket használnak, akár patkánymérget vagy csavarlazítót. Ennek elég rémisztő pszichés hatásai vannak.

A herbál- és biofűprobléma különösen azokat a falusi szegregátumokat sújtja, ahol a legszegényebb, legkevésbé iskolázott emberek élnek, és ahol a gyerekek sokszor már 14 évesen kipróbálják ezeket a szereket.

A Magyar Addiktológiai Társaság munkatársai 30 szegregátumban, 400 aktív szerhasználó bevonásával mérték fel a droghelyzetet egy európai uniós telepfelszámolási program keretében. Ebből még mindig nem tudjuk megmondani, pontosan hány ember fogyaszt ilyen szereket Magyarországon, inkább a legrosszabb helyzetű, főleg észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli telepek viszonyairól kapunk képet.

“Először is, nem elszigetelt helyekről beszélünk, ahová valaki bevitte a drogot, aztán elterjedt, hanem országos jelenségről van szó, hiszen ez a típusú szerhasználat a mélyszegénységgel és a kilátástalansággal függ össze. Ezt eddig is sejtettük, de nagyon jó, hogy megerősítést kaptunk rá” – mondta Csák Róbert szociológus, a kutatás egyik résztvevője. Szerinte a másik fontos eredmény, hogy kiderült: bármennyire is sokan álltak rá a dizájnerdrogokra, továbbra is az alkohol, a cigi és a nyugtató a legnépszerűbb.

Kiderült, hogy a szegremátumi szerhasználók majdnem annyian használnak napi szinten nyugtatókat, mint amennyien alkoholt, de négy százalékuk naponta használ biofüvet és herbált is.

Akik nem alkohol vagy dohányzás miatt küzdenek függőséggel, 81 százalékban nők, és úgy tűnik, hogy ők gyakran használnak gyógyszereket.

“A nyugtató általában női drognak számít, nemcsak a szegregátumokban, hanem nagyvárosokban is. Ők gyakrabban fordulnak orvoshoz, mint a férfiak, és nekik kevésbé nézi el a társadalom, ha például lerészegednek”

– mondta Csák.

A férfiak és az idősebbek többnyire még mindig az alkoholra és a cigire szoknak rá. A más szereket, többnyire dizájnerdrogokat választók 76 százaléka viszont mindössze 18-24 éves.

A szerhasználókat arról is megkérdezték, volt-e már olyan, hogy ébredés után azonnal drogozniuk kellett, vagy előfordult-e, hogy az ismerősei szóltak, túl sokat használnak valamiből. Nem meglepő, hogy az ilyen problémás szerhasználók a dohányosok körében voltak a legtöbben (89 százalék), de a dizájnerdrogokat és nyugtatókat fogyasztók körében is majdnem 70 százalékot tettek ki.


A kutatás eredményeiről Csák Róbert több előadást is tartott, elsősorban az érintett települések polgármestereinek és a telepfelszámolási pályázattal foglalkozó minisztériumi dolgozóknak. Az ilyen alkalmakkor általában az volt a benyomása, hogy a döntéshozókat főleg az új pszichoaktív szerek érdekelték, nem a legális drogok.

“A droghasználat mindenkit nagyon érdekel, de ebbe nem tartozik bele az alkohol, a cigaretta és a nyugtató. Amint eljutottam ezekhez a témákhoz, elvesztették az érdeklődésüket, miközben a közönségben ülő, helyi szociális munkások bólogattak, hogy ők is nagy problémának látják a női gyógyszer-használatot”.

Pedig Csák szerint fontos lenne, hogy minél többen megértsék, miért baj az ilyen mértékű alkohol- és gyógyszerfogyasztás: lehet, hogy ez nem annyira látványos, közegészségügyi szempontból viszont nagyon veszélyes, ráadásul sokba is kerül az államnak. Különösen úgy, hogy a szerhasználók többsége legfeljebb a családjához tud bizalommal fordulni, ha úgy érzi, függőségi problémája van. A kutatás szerint legkevésbé a családsegítő munkatársaiban bíznak az emberek, 62 százalékuk nem szívesen keresi meg őket a bajaival.

abcug.hu

Megosztás

Related posts