Édenkert volt, most nyomortelep

Megosztás

Irdatlan pénz kellene Lyukóvölgyre, de kormányzati segítség nélkül nem megy, véli a  szakember.

Miért lett Lyukóvölgy a mélyszegénységben élők lakhelye és a bűnözés melegágya? Olyan embert kérdeztünk, aki 40 éve itt él, és szemtanúja volt a folyamatnak, amely során a hétvégi házas övezetből a szegények városrésze lett.

Sarolta, nevezzük így az asszonyt, mert kérte, ne írjuk meg az igazi nevét, egyedül él a házában. Azt mondja, nem fél, szót ért a „lyukósiakkal”.

– Negyven éve gyönyörű hely volt Lyukó. Hétvégi telkek és csinos, kis hétvégi házak sorakoztak mindenütt. Az állandó lakók száma nem volt sok, de nyáron benépesült a völgy. Volt itt telkük az egyszerű munkásembereknek, de a felsőbb osztálynak is. Akkor is laktak errefelé roma családok, de ők nem loptak el semmit. Az emberek örültek a szép kertjüknek, a virágoknak és a gyümölcsnek. A változás a ’90-es évek vége felé kezdődött, amikor az emberek kezdték elveszíteni a munkahelyüket, és nem tudták fizetni az önkormányzati bérlakásokat. Akkor olcsón csak itt tudtak házat vásárolni. Az más kérdés, hogy az új lakhely mennyire volt komfortos és megfelelő nagyságú. Néhány éve már Miskolc környékéről, sőt távolabbi településekről is Lyukóba költöztek olyanok, akik nem a munkából akartak megélni – idézi Sarolta.

Felgyújtott házak

Azzal folytatja: egy idő múlva, amikor a beköltözők fosztogatni kezdték a hétvégi telkeket és házakat, az eredeti tulajdonosok elmenekültek. Házaikat jóval értékén alul, 400–800 ezer forintért adták el. Sok roma család költözött akkor Lyukóba.

– Korábban a roma családok összetartottak, de amikor megjelentek az új beköltözők, közöttük is ellentétek feszültek. Mára aggasztóvá vált a helyzet. Nagyon sok kábítószeres fiatalt lehet látni az utcákon. Az üresen hagyott házakat feltörik, aztán felgyújtják. Hogy miért? Talán hogy eltüntessék a nyomokat, vagy csak szórakozásból. Nem tudni. Hosszú időre senki nem meri magára hagyni a házát, mert észreveszik és rögtön feltörik, kifosztják – sorolja az asszony.

Hozzáteszi: ez az egyik probléma. A másik az, hogy a város teljesen magára hagyta Lyukóvölgyet. Nem megoldott a csapadékvíz-elvezetés, az ivóvizet adó közkutak számát is annyira csökkentették, hogy van, akinek egy órát kell gyalogolnia vízért. Jó lenne, ha a rendőrség és az önkormányzati képviselő is gyakrabban jönnek a városrészbe, hogy el tudják mondani a problémákat.

Sarolta hangsúlyozta: azt azonban nem lehet mondani, hogy Lyukóban csak bűnözők élnek. Egyre több ember keres munkahelyet magának, hogy a családját tisztességesen eltartsa. A nagyon szegény körülmények között élő családok kapnak segítséget a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól és egyéb szervezetektől.

Mennyien?

Mi lenne a megoldás Lyukóvölgy problémájára? Solymosi Árpád zenetanárt kérdeztük, aki nemcsak tanára a Lyukóvölgyben élő gyerekeknek a Szimfónia program keretében, hanem gyakran látogatja a családokat. Hiszen a program legfőbb célja a szocializáció. Mint mondta, nehéz kérdésről van szó, és a problémák megoldásához a miskolci önkormányzat már kevés. Kormányzati beavatkozásra lenne szükség.

– Először is fel kellene mérni, hogy hány ember él Lyukóban. Ezt jelenleg senki sem tudja. Se azok, akik ott laknak, se az önkormányzat, se a városrészben jelen lévő civil szervezetek. A következő lépés a problémák feltérképezése, és a megfelelő infrastruktúra kiépítése lenne: víz, szennyvíz, utak, közvilágítás. Vannak olyan tanítványaink, akiket télen még világosban haza kell engednünk, mert a házukhoz vezető úton nincs közvilágítás. Mindehhez irdatlan pénz kell, amit a miskolci önkormányzat nem tud előteremteni. A problémákat csak tetézi, hogy kevés a szociális szakember. Újabb gond, hogy a városrészben működő civilek pályázatok segítségével bonyolítják programjaikat. Azonban ha a pénz elfogy, a program is leáll. A folyamatos jelenléttel jobb eredményeket lehetne elérni. Szükség lenne olyan kerekasztalra, melynek minden érintett szervezet a tagja, így kiderülhetne, ki mit tud beleadni, hogy a helyzet javuljon. Mi például megtanítjuk a gyerekeket zenélni, de nem tudjuk megtanítani a szülőket kapálni – fogalmazott Solymosi Árpád.

észak.hu

Megosztás

Related posts

Leave a Comment