Az Észak feltette a kérdést: van-e egyáltalán miskolci szmogveszély?

A jelenlegi mérési adatokból nehéz lokális következtetéseket levonni – írja az Észak-Magyarország.

Mint írják: Számos média és a Miskolc mindennapjaival foglalkozó internetes fórumok népszerű topikja a szmog a téli hónapokban. Néhányan úgy vélik, hogy a rossz levegő, a szálló por, a nehézfémektől terhes környezet a miskolciak „hagyatéka”. A földrajzi adottságok, az ipari régió, a közlekedés, a növekvő szegénység miatti hulladékkal való fűtés következménye mindez – és lehetetlen tenni ellene. Vannak azonban olyan szakemberek, akik szerint a borsodi életnek nem sorsszerű tartozékai az állandó füstszag és az emiatt bekövetkező egészségkárosodás.

A legfontosabb és leginkább vitatott kérdés a témában, hogy létezik-e Miskolcon állandó szmoghelyzet, vagy periodikusan változó a légszennyezettség mértéke? Azt mindenki tudja, hogy télen kritikus időszakot élünk meg, ami a levegő minőségét illeti – a Sajó völgye az egyik legproblémásabb vidéknek számít az országos szmogtérképen. Ez pedig nem csupán Miskolcon jelent gondot, hanem a környék szinte minden településén. 

A jelenlegi levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv nem felelt meg a követelményeknek, ami miatt a Levegő Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszemély idén januárban a környezetvédelmi hatósághoz fordult. A civil szervezetek észrevételeit a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatala, mint környezetvédelmi hatóság, indokoltnak tartotta, és megkezdte az új intézkedési terv előkészítését. Ehhez észrevételeket is lehetett benyújtani.

– Jelen pillanatban nehezen tudunk bármit egzaktan állítani, ugyanis kevés adattal rendelkezünk. A mérőállomások száma és a mért szennyező anyagok köre is igen szűk egy ennyire összetett környezeti hatás értékelésére, jobb intézkedések megfogalmazásához. A jelenlegi mérési adatokból ugyanis nehéz lokális következtetéseket levonni, különösen a földrajzi tagoltság miatt. Például a jelenlegi állomások adatait nem lehet Tapolcára vagy Diósgyőrre is vonatkoztatni – véli F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke. – Miskolcon három állandó mérőállomása van az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak. A szmogriadó elrendeléséhez az állomások átlagértékeit kell figyelembe venni. Ez viszont nem tükrözi az egyes mérőállomásokon kialakult helyzetet. A Búza téri állomáson például szálló por tekintetében 84 esetben volt egészségügyi határérték-túllépés négy hónap alatt. Holott a napi túllépés száma 35 lehetne egy évben!

Az újabb adatok felkutatásához segítségül hívtuk a Leichner Tudásközpont statisztikáit. A 2016-os felmérések alapján egy nap átlagosan több mint 20 ezer gépjármű halad át Miskolc legforgalmasabb belvárosi csomópontjain. Ennek kibocsátásához adódnak még a fűtési és ipari szennyezőanyagok.

– Érdemes megfontolni, hogy hányszor fordulunk meg ezeken a napokon a Búza tér közelében vagy a belvárosban, azaz milyen mértékben tesszük ki az egészségünket káros hatásoknak – mondja F. Nagy Zsuzsanna.

Nem fújja ki a szél

Nemrég Miskolcra látogatott dr. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet tudományos tanácsadója, aki szerint az országoshoz képest is kiemelkedően magas a Sajó-völgyben a krónikus légúti megbetegedésben szenvedők száma. A szakember több olyan grafikont is készített, amik a miskolci levegő egészségre gyakorolt hatásait vizsgálják. Ezekből kiderül például az is, hogy 2013-ban Miskolcon ötször(!) annyi volt a légszennyezésnek tulajdonítható táppénzes napok száma a dolgozó lakosság körében, mint más nagyvárosokban. Páldy Anna szerint a kutatási adatok azt mutatják, hazánkban a levegőszennyezettség miatt körülbelül 10 ezren halnak meg évente, a Sajó völgye kifejezetten problémás térségnek számít ebből a szempontból.

Annak, hogy Miskolc levegője a téli időszakokban minimum problémás, több  oka van. F. Nagy Zsuzsanna úgy véli, hogy nő a járműforgalom, az ipari tevékenység, a hulladékkal és lignittel történő felelőtlen háztartási tüzelés, de nagy gondot jelent az is, hogy anno beépítették a völgyeink kilevegőztetését szolgáló szélcsatornák útjait.

– Például emiatt is egyre gyakrabban alakul ki inverziós állapot, azaz ha nincs széljárás, a szennyezett levegő nem tud távozni a völgyből. Ilyenkor az összes légszennyező anyag megreked – akár hetekre –, mint a gőz a fedő alatt, és itt kering körülöttünk, egyre nagyobb koncentrációban. Azaz egy összetett környezeti/társadalmi problémával állunk szemben, ezért kellene közös összefogással mindenkinek figyelmet szentelnie a levegőszennyezés visszaszorítására, és nem mindig másoktól várni a megoldást – hangsúlyozta.

Related posts

Leave a Comment