Nők ezrei menekülhetnének meg szűréssel és oltással, mégis le vagyunk maradva

Magyarországon évente körülbelül 1200 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, és bár ma már egyrészt megelőzhető, másrészt korai stádiumban gyógyítható betegségről van szó, mégis 500 nő hal bele. Az ingyenes szűrés lehetőségével még mindig nagyon kevesen élnek, pedig kulcsfontosságú szerepe lenne abban, hogy ez a riasztó szám csökkenésnek induljon. Méhnyakrák alig van HPV-fertőzés nélkül, ám a vírus – ahhoz képest, hogy milyen gyakori fertőzésről van szó – alapvetően nagyon ritkán okoz daganatot. Egyáltalán, kinek javasolt a HPV-szűrés? És hogy kerül a képbe az otthoni tesztelés?

A humán papillomavírusnak több mint kétszáz típusa van, ezek közül nagyjából tizenöt okozhat méhnyakrákot. Egy rendkívül gyakori kórokozóról van szó, a legtöbben életük során legalább egyszer átesnek a fertőzésen. A terjedéséhez hámkontaktus (bőr vagy nyálkahártya kontaktus) szükséges. Az, hogy tárgyakról (például fürdőkben vagy nedves törölközőről) kaphatunk-e fertőzést, egyelőre még vita tárgyát képezi.

„A leggyakrabban szexuális úton terjed, ezt tekintjük az elsődleges átviteli formának, de az biztos, hogy nem ez a kizárólagos terjedési út: azok, akik szorosan együtt élnek és különböző módokon gyakran megérintik egymást, (például egy fertőzött szülő fürdeti a gyerekét) szintén megkaphatják egymástól a vírust” – hívja fel a figyelmet Gullai Nóra, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa.

Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan fontos a szűrés, érdemes tisztában lenni azzal, hogyan vezethet a HPV méhnyakdaganathoz: a vírusnak léteznek onkológiai szempontból magas (például a rosszindulatú méhnyak daganatok 70 százalékáért felelős HPV 16-os és 18-as típus) és alacsony rizikójú típusai. Az esetek túlnyomó többségében azonban még a magas rizikót jelentő fertőzés is spontán eltűnik.

„Azoknak a magas rizikójú típusokkal történő fertőzéseknek lehet onkológiai szempontból szerepük, amelyek hosszabb ideig fennmaradnak. Az úgynevezett perzisztáló fertőzések során ugyanis hosszú idő elteltével a vírus genetikai információi beépülhetnek a hámsejtek genetikai információjába és a gazdasejt működését megváltoztatva rákos sejtszaporodást indukálhatnak.”  – magyarázza Gullai Nóra, aki szerint a vírus – előfordulási gyakoriságához képest – nagyon kis arányban okoz valóban daganatot, viszont ha egy másik szemszögből nézzük, a méhnyakrákoknak több mint 95 százalékában ott van. Emellett a hüvely-, a szeméremtest-, a pénisz-, a végbél-, valamint a garat- és szájüregi rákok többségénél is jelen van a HPV.

A hagyományos módszer

Az állami struktúrában jelenleg nem finanszírozott a primer HPV-szűrés, tehát csak akkor végzik el ingyenesen, ha a citológiai lelet elváltozást mutat. „Szükséges lenne a méhnyakszűrési protokoll frissítése. Nemzetközi adatok alapján egyértelmű, hogy a HPV-alapú szűrés hatékonyabb a citológiai szűrésnél, ennek az az egyik oka, hogy a citológiai vizsgálat érzékenysége csak körülbelül 50-70 százalékos, tehát sajnos a kóros esetek nem elhanyagolható részében tévesen negatív leletet kaphatunk” – fogalmaz a szülész-nőgyógyász.

Ilyenkor nem arról van szó, hogy óvatlan lenne a vizsgálatot végző szakember. A hagyományos citológia egy több hibalehetőséget is magában hordozó, valójában elég nehéz vizsgálat. A levett sejteket kikenik egy lemezre, de ezek – sokszor a mintavételt végző szakember minden igyekezete ellenére – lehetnek véresek, nyákosak: ebben a mintában kell észrevennie a citológusnak egy-egy problémás sejtet a mikroszkóp alatt. Akár még az is előfordulhat, hogy nem került az üveglapra a betegséget jelző sejtekből egy sem.

Gyakorlatilag a legmodernebb, legfejlettebb egészségügyi ellátásban sem tud teljes biztonságot nyújtani egy citológiai vizsgálat, és nem azért, mert valaki hibázik, hanem mert a módszer nem képes többre.

© VOISIN / Phanie

A legtöbb magánrendelésen tízezer forint körül van a HPV-szűrés, ám a húszas éveik elején járó nőknek például nem is javasolják az orvosok a vizsgálatot, mivel sok esetben rengeteg felesleges stresszhez vezethet, jelentősége viszont az ő esetükben még nincs. Egy pozitív teszt továbbá kérdéseket vet fel: kitől kaptam el, hogyan kaptam el, és kinek adtam át. Gullai Nóra szerint a vizsgálatot harminc éves kor fölött javasolják elsősorban, mert ott már kevésbé gyakori a vírus jelenléte, ha viszont jelen van, nagyobb eséllyel lesz belőle perzisztáló fertőzés.

Éppen ezért a szakember szerint 25 éves kor alatt egyértelműen nem javasolt szűrő jelleggel HPV-vizsgálatot végezni, felette már lehet, de a legtöbb nagy szakmai társaság elsősorban 30 éves kor felett ajánlja a HPV-szűrés elvégzését.

“Sok ijedt, fiatal lánnyal találkozunk, akiknél HPV-fertőzést állapítottak meg, ezért különösen fontos szerepe van annak, hogy hogyan kommunikálják az orvosok a fertőzés jelenlétét. Fontos lenne, hogy a páciensek értsék: egy negatív teszt megnyugtató, hiszen ilyenkor öt éven belül igen kicsi az esélye annak, hogy beavatkozást igénylő elváltozás alakuljon ki a méhnyakon. Ha viszont pozitív az eredmény, az esetek többségében az sem fog rákot okozni, csupán szorosabban kell követnünk a pácienst, hogy ha mégis szükséges lenne, idejében közbe tudjunk lépni. Időnk van, hiszen a fertőződéstől számítva évek, sőt évtizedek telhetnek el, mire kialakul a rák.” – mondta.

Miért fontos tudni?

Ha nem kezelhető a HPV, tulajdonképpen miért fontos, hogy mégis tisztában legyünk az állapotunkkal? Gullai Nóra szerint azért, hogy kiemelhessék a tömegből azokat a méhnyakrák kialakulása szempontjából magas kockázattal rendelkező nőket, akiket gyakrabban kell vizsgálni annak érdekében, hogy a betegség – ha egyáltalán kialakulna – végül elkerülhető legyen.

A HPV szűrésére egyébként már alternatív lehetőség is van, például arra az esetre, ha valaki ódzkodik a nőgyógyásztól, vagy nem jut el hozzá: lehet vásárolni önmintavételes tesztet. Az egyik ilyen, nemrég piacra dobott teszt online rendelhető, és a mintát mindenki otthon, saját magának veheti le. A mintavétel nem tűnik nehéz feladatnak, egy tampon felhelyezéséhez hasonló. A levett sejteket postán kell visszaküldeni vagy leadni valamelyik erre szolgáló vérvételi ponton. Az eredmény néhány nappal később, e-mailben érkezik. A gyártó szerint a teszt gyakorlatilag minden esetben kimutatja a HPV jelenlétét.

© SAUL LOEB / AFP

„A mi tesztünk – automatizált folyamatokkal – DNS szakaszokat keres a mintában. Ez objektívebb, az eredmények reprodukálhatóbbak és megbízhatóbbak. Nemzetközi kutatások szerint a citológia a műtendő esetek 53 százalékát, a HPV tesztelés pedig 96 százalékát azonosítja” – mondta a hvg.hu-nak Nyíri Miklós, a tesztet kifejlesztő Neumann Diagnostics ügyvezető igazgatója.

A teszt egyedileg mutatja ki a legveszélyesebb HPV-típusokat és csoportban a további potenciálisan onkogén HPV-típusokat. A gyártó cég azonban felhívja a figyelmet, hogy pozitív teszt esetén mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni, negatív teszt esetén azonban elég, ha a vizsgálat eredményéről a legközelebb esedékes nőgyógyászati vizsgálat során tájékoztatjuk az orvosunkat. “Az önmintavételes HPV teszt önmagában nem elég ahhoz, hogy igazolja, a fertőzés milyen szintű egészségügyi kockázatot jelent: az, hogy fennáll-e elváltozás, csak további orvosi vizsgálattal és teszttel igazolható” – magyarázta Nyíri Miklós.

Jöhetnek a fiúk?

„Szakirodalmi adatok szerint az önmintavételes teszt is hasonló érzékenységet eredményez, mintha szakember végezné a mintavételt. Én pillanatnyilag nem tudok olyan országról, ahol a népegészségügyi szűrőprogramba bevették volna ezt a módszert, de az első kezdeményezések már elindultak és várhatóan egyre nagyobb szerepet kap majd a jövőben” – fogalmaz Gullai Nóra.

Népegészségügyi szempontból ez a lehetőség azoknak a nőknek a szűrésében lehetne elsősorban hatékony, akik nehezen elérhetőek a szűrőprogramok számára, például mert az egészségügyi ellátástól elszakadt településeken élnek. Ez már csak azért is fontos lenne, mert Magyarországon elsősorban az alacsony átszűrtség – a szűrésre jogosultak körében alig 40 százalék a részvételi arány – okozza a magas méhnyakrákos halálozást.

Abban tehát nincs vita, hogy ha valaki nem szeretne, vagy nem tud elmenni nőgyógyászhoz, de leveszi otthon magának a mintát és elküldi, az máris sokkal jobb helyzet, mintha sehogy sem szűrnék és már csak akkor észlelné a problémát, amikor az tüneteket okoz. (Más kérdés, hogy például az ellátástól elszakadt településen élőknek van-e tízezer forintjuk egy otthoni szűrésre, így ők milyen esélyekkel küzdhetnek meg a HPV-fertőzés okozta következményekkel.)

© B. BOISSONNET / BSIP

Pedig a szűrés lényege, hogy tünetmentes pácienseket vizsgálnak, hiszen, ha már vannak tünetek, félő, hogy egy olyan stádiumba került a betegség, ahol már nehezen gyógyítható. A szűréssel már rövid távon jelentkezik a haszon – hosszútávon pedig ezt a vakcinációval lehet elérni. Magyarországon 2014-ben bevezették a 12 éves lányok nem kötelező, de államilag finanszírozott oltását, a jelenlegi adatok szerint az érintett korosztály háromnegyede élt a lehetőséggel. A kormány egyébként a fiúkra is kiterjesztené a védőoltást, legalábbis januárban erről beszélt egy interjúban az egészségügyért felelős államtitkár.

Gullai Nóra szerint az ingyenes oltás bevezetésével – jó átoltottság és szűrőprogram mellett, hosszú távon – a  HPV-fertőzés következében kialakult méhnyakrákok száma gyakorlatilag nullára lenne csökkenthető. Bár akkor a leghatékonyabb az oltás, ha az első aktus előtt kapja meg valaki, de a szakember szerint akkor is javasolt a vakcina, ha az illetőnek már volt szexuális kapcsolata, illetve átesett HPV-fertőzésen. „Jó lenne, ha sikerülne elérni, hogy a most felnövő generáció már rendesen át legyen oltva és a lányok mellett a fiúk is megkapják az oltást. Logikailag nincsen felső korhatára az oltásnak és bár tény, hogy HPV-naiv szervezetben a leghatékonyabb, de idősebb életkorban is van jelentősége.”

hvg.hu

Related posts

Leave a Comment