Kis Moszkva a Bem téren – jönnek-mennek az oroszok a külügyminisztériumban

Megosztás

Az orosz nagykövetség munkatársai a leggyakoribb vendégek a magyar külügyminisztériumban – értesült a Népszava több forrásból is.Feltűnően gyakran járnak be a magyar külügyminisztérium Bem téri épületébe a budapesti orosz nagykövetség egyes tisztviselői – erről beszélt több forrásunk is. Egy informátorunk úgy fogalmazott: van olyan orosz diplomata, aki gyakorlatilag „ki-be járkál”, szinte napi rendszerességgel megfordul a tárcánál. Az, hogy egy külföldi nagykövetség diplomatái személyes kapcsolatot tartanak az adott ország külügyminisztériumával, teljesen természetes, 

de az ilyen gyakoriságú találkozások már nagyon szokatlannak számítanak, főleg egy nem EU- nem NATO-tag ország esetében.

 Egy minisztériumi forrásunk például azt mondta: ha valaki kéthavonta-negyedévente bemegy hozzá, hogy egy-egy aktuális kérdésről – például közelgő magas szintű találkozóról – érdeklődjön, azzal még semmi gond nincs, de ha az illető gyakrabban próbálkozna, az már gyanús lenne neki. Ennél már csak az lenne szokatlanabb, ha egy magas rangú külügyi tisztviselő egy nem EU-s, nem NATO-tag diplomatával külső helyszínen, informális körülmények között, például egy ebéd keretében találkozna. – Ha az orosz követségről hetente járkálnak be a külügyminisztériumba, az körülbelül annyira lenne normális, mint az, hogy Habony Árpád tárgyal rendszeresen az amerikai nagykövettel a magyar-amerikai közös ügyekről – fogalmazott keresetlenebbül egy uniós nagykövetség munkatársa.

Fotó: NépszavaA legfontosabb stratégiai kérdésekről persze Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök évenkénti négyszemközti találkozóin esik szó, de azért így is jelentős ügyek állnak az orosz tárgyalási buzgalom mögött. Pontosabban az, hogy egy sor olyan kérdésben nincs előrelépés, amiben elvileg korábban megállapodtak. Ilyen lehet például a Magyarországon tervezett orosz egyházi épületek ügye – 2015-ben jelentették be például, hogy Hévízen orosz ortodox templom épül, de az azóta sem épült meg. Ennél jóval jelentősebb ügy a magyar-orosz közös egyiptomi vasútfejlesztési program. Tavaly szeptemberben az egyiptomi kormány 1300 új vasúti kocsi legyártására adott megrendelést a Transzmasholding Hungary magyar-orosz vasúti konzorciumnak. A cégnek ugyanakkor szüksége lenne a magyar állami tulajdonban lévő Dunakeszi Járműjavítóra, ennek megszerzése viszont csúszik. Pedig – mint azt az Index megírta –, az oroszok úgy számoltak, hogy a választások után néhány hónapon belül megszerezhetik a vállalat tulajdonának felét. Úgy tudjuk, elégedetlenek a turisztikai együttműködéssel is, noha egyre több orosz turista érkezik Magyarországra. A fő téma persze Paks II., amivel szintén elégedetlenek Moszkvában. – Ezeknek az ügyeknek a felgyorsítását az orosz kormány nyilván az itteni követségtől várja el, így kemény eredménykényszer lehet az érintett tisztviselőkön. Ebből a szempontból még nem is nagyon furcsa, hogy igyekeznek mindent megtenni. Tudják, hogy ha nem érnek el sikert, lecserélhetik őket, vagy legközelebb egy a budapestihez képest sokkal rosszabb állomáshelyet kapnak majd – magyarázta egy forrásunk. Ez utóbbi kitétel cseppet sem mellékes diplomáciai körökben. Magyarország és Budapest ugyanis kifejezetten kellemes állomáshelynek számít egy külföldi diplomata számára. Könnyű megközelíteni, kellemes az éghajlata, a szolgáltatások színvonala jó, és még olcsónak is számít egy diplomata pénztárcájához mérten. Érdemes azonban felidézni azt is: Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere egy interjúban azt mondta, kinevezése után első dolga volt emailt írni az amerikai nagykövetségnek és külügyminisztériumnak és arról biztosítani őket, hogy a korábbi túl szoros magyar-orosz kapcsolatok után új korszak következik. A túl gyakori orosz látogatásokról lapunk megkérdezte a Külügyminisztériumot, de nem reagált a tárca.

népszava.hu

Megosztás

Related posts

Leave a Comment