Évtizedek óta ugyanazok nyerészkednek a kamupártokon

Megosztás

A kilencvenes évek óta húz hasznot egy nyíregyházi kör abból, hogy kamupártokat alakít és így szerez állami támogatásokat – egyebek mellett ez is kiderül a Rablópártok című dokumentumfilmből, amelyet a Gulyás Márton vezette Partizánok készített és kedd este lesz a bemutatója a budapesti Bálint Házban.

A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés. 

Gulyás és csapata a 2018-as választás után kezdett el komolyabban foglalkoznia rablópártokkal, és lassan kirajzolódott előttük egy mintázat, a szálak Nyíregyházára vezettek. “Egyre inkább megalapozottá vált az a gyanú, hogy van egy nyíregyházi kör, amelyik a legutóbbi választáson már hat pártot koordinált” – mesélte az Indexnek Gulyás. Elmondta, ezek az emberek az általuk és a strómanjaik által alapított szervezeteken keresztül már évtizedek óta megpróbálnak bejutni valamilyen formában a törvényhozásba, de a nagy pénzekre 2012 után tudtak rátenyerelni, noha már előtte is próbálkoztak ezzel. 2012-ben ugyanis megváltozott a választási törvény és ezzel együtt a pártok támogatása is, ez pedig nem csak Fidesznek, de a kamupártoknak is kedvezett. 

A kilencvenes évek elején Magyarországon a zöld mozgalmaknak okoztak jóvátehetetlen károkat a nyerészkedők, Gulyásék pedig kiderítették, hogy ebben ez a nyíregyházi kör “masszívan szerepet játszott”. Ez a társaság aztán a kétezres években került nagyon közel ahhoz, hogy az 1 százalékos küszöböt megugorva évekig részesedjen állami támogatásban, végül 2012 után jött el az ő idejük. “Nettó populizmussal próbálkoztak mindig: támadták a népképviseleti rendszert, ostorozták a politikusokat, egyikük az elhíresült költségtérítéses népszavazás egyik kezdeményezője volt” – mesélte róluk Gulyás anélkül, hogy néven nevezné őket, de a filmből kiderül majd, kik ezek, honnan ismerik egymást, melyek a köztük lévő kapcsolódási pontok és hogyan próbálkoztak különféle formációkkal.

Bár Gulyás nem nevezte meg, de a költségtérítéses népszavazást Seres Mária kezdeményezte, aki a Wikipédia szerint nyíregyházi születésű, ott is élhet, mivel ott szavazott. Tény, hogy Serest már évekkel ezelőtt a kamupártosok közé sorolták, a Magyar Narancs és a Népszava is írt erről cikket.

Miután 2012-ben megváltozott a pártfinanszírozás, ezek a szervezetek játszi könnyedséggel tudtak több százmillió forintot bezsebelni, akkor a 13 ismert kamupárt felét ők csinálták. Gulyás szerint a filmből az is kiderül, hogy nagyon sok, általuk megvezetett ember nem is tudott arról, hogy egy színjáték részesei. A rablópártokat irányító emberek elhitették magukról, hogy tiszta kezűek, akik soha nem politizáltak. De ez nem igaz, a filmben pedig sok megvezetett embert szembesítenek az irányítók politikai előéletével, azzal, hogy amit mondtak az embereknek, az hazugság. “Hangzatos jelszavakkal győztek meg embereket maguknak, akik komoly bizalommal voltak feléjük” – mondta Gulyás Márton. 

AZ EREDMÉNY DÖBBENETES: A 2012-ES VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA ÓTA ÖSSZESEN KÉTMILLIÁRD FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST TUDTAK BEZSEBELNI. 

Sokáig beszámolási kötelezettség nélkül adott nekik az állam százmilliókat, ám hiába szigorítottak tavaly a törvényen, ha kiderül a csalás, akkor sem tudja vagy akarja behajtani az állam a pénzt. 

Ebben a körben van olyan figura, aki ellen 2009-ben választási csalás miatt eljárás indult, de ez sem volt elég visszatartó erő. Gulyás szerint a rablópártokat szervező mag nagyjából egytucatnyi emberből áll, és a keleti megyében része lett a többi stiklinek, így a cégek fantomizálásának, a honosítási biznisznek. A rablópártok jellemzően strómanok nevén vannak, akárcsak azok a cégek, amelyeken keresztül az állami támogatást kiszívják. Gulyásék találtak egy ukrán fiút, aki 30 ezer forintért vállalt el egy cégvezetést, a később fantomizált cég szerepe a pénz felszívása volt. A belső kör tagjai jellemzően értékálló befektetésekbe, például ingatlanokba tette az így szerzett (állami) pénzt. A film készítői megpróbáltak eljutni a “csúcsvezetőkig”, akik az egészen nyerészkednek, ám ők elzárkóztak az interjúk elől. 

Ahogy Gulyás fogalmazott, Szabolcsban a rablópárt-biznisz nem számít kirívónak, és úgy tűnik, az ottani hatóságok se nagyon erőltetik meg magukat. Példaként említette, hogy a Nyíregyházi Törvényszéknek is szemet kellett volna szúrnia annak, hogy van olyan ember, akinek a nevén több párt is futott. 

A kérdésre, hogy van-e kormánypárti érdekeltség, Gulyás óvatosan válaszol. Szerinte az biztos, hogy van Fidesz-érintettség, de nem biztos, hogy mindez koordinált. Az is tény, hogy a kormánypárt magából a jelenségből profitált, a 2014-es választáson például az egyéni körzetekben több helyen a kamupártok segítségével billent a mérleg a kormánypárt javára, de a rablópártok tevékenysége arra is “jó”, hogy egyéb ellenzéki kezdeményezéseket hiteltelenítsenek. 

A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR EKÖZBEN NEM TUD ÉRVÉNYT SZEREZNI ANNAK, HOGY VISSZASZEREZZE AZ ÍGY ELLOPOTT PÉNZEKET 

Egyébként éppen kedden közölte a Fővárosi Főügyészség, hogy húszmillió forintos költségvetési csalás miatt jogerősen elítélték egy parlamenten kívüli párt elnökét. A vád szerint egy 37 éves férfi megalapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt a pártnak, amely a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, de a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. Az elnök ebből az összegből csaknem 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, ezért külföldi cég nevében kiállított fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszéknek valótlan nyilatkozatot tett.

A BŰNÖSSÉGÉT ELISMERTE ÉS 300 EZER FORINTOS (!) BÍRSÁGOT KAPOTT. 

A filmben Gulyás mikrofonvégre kapta Szepessy Zsoltot is. A nyíregyházi születésű Szepessy vezette Összefogás Párt előzte be az ellenzéki pártokat a vasárnapi boltzárról szóló népszavazáson. Az MSZP mellett ugyanis a DK is szeretett volna népszavazást a boltbezárásról. Szepessy kérdései anno három hónapig foglalták a helyet mások elől (népszavazás nem lett belőle, mert túl általános volt a kérdése, amely minden egyes üzletet bezárathatott volna vasárnap.) Tavaly decemberben befolyással üzérkedés miatt hat év szabadságvesztésre ítélték Szepessyt, aki azt ígérte ukránoknak, hogy pénzért segít nekik magyar állampolgárságot szerezni.

index.hu

Megosztás

Related posts

Leave a Comment