Három grafikon a Fidesz-úthenger titkáról

16 százalékos részvételi arány egy magyarországi választáson, az nagyon kevés. Az csupán minden hatodik ember, olyan, mintha az áprilisi voksoláson csak a 2,8 millió Fidesz-szavazó alig fele ment volna el szavazni, és senki más. Se jobbikos, se szoci, se gyurcsányista, se LMP-s, de még kétfarkú kutyás, momentumos, kamupártos, munkáspártos se.

– Az Index.hu beszámolója / írta: RA –

Ennyi, 16 százalékos volt a részvételi arány két hete vasárnap Békéscsaba egyik körzetében, ahol a városi önkormányzatba választottak képviselőt. Pedig 2014-ben ugyanitt még 41 százalékos részvételt hoztak össze az önkormányzati választásokon.

De nézzük tovább a mostani időköziket a nagyobb településeken: Miskolc, Veszprém, Sopron és az V. kerület egy-egy körzetében is nemrég volt egyéni képviselőválasztás, sorrendben

27, 20, 19 ÉS ISMÉT 20 SZÁZALÉKOS RÉSZVÉTELLEL, míg Józsefváros a polgármester-választását 23 százalékos részvétel mellett tudta le.

MI TÖRTÉNIK ITT, MÁR SENKIT NEM ÉRDEKEL A POLITIKA?

Nem nagyon lehet erre egyszerű választ adni, mert ahány felől közelítjük a kérdést, annyi réteget kapnak ezek az adatsorok, de megpróbáljuk összeszedni.

1. Máskor is volt már ilyen?

Az időközik mindig sokkal kevesebb embert érdekelnek, mint a négyévenkénti áprilisi országgyűlési, vagy őszi önkormányzati választások. Ahhoz, hogy viszonylag reális képet kapjunk a hangulatról, a 2014-es április választások utáni időközik részvételi adataival kellene összehasonlítani a mostaniakat. Apró bibi, hogy 2014-ben nem voltak ilyenek, mert a törvény szerint a választási években április elseje után nem lehet időközit tartani.

A legkorábbi adatok így a 2015 elejiek, például Tiszavasváriban rögtön januárban volt egy egyéni választókerületi képviselőválasztás (EVK) kiugró, 56 százalékos részvétellel. Pilis településen 36 százalékos részvételt hozott ugyanaznap szintén egy EVK-választás. Ezeket, és a többi egy éven belüli (2015 áprilisáig lezajlott) voksolást is mutatjuk grafikonon:

Nagyjából az lehet a következtetés, hogy igen, nagy átlagban is csökkent a választói érdeklődés, még a korábbi Fidesz-kétharmad utáni időközikhez képest is. Mostanában elmaradnak a kiugró 40-50 százalékos részvételek, a pártok nem tudnak ennyi embert mozgósítani. Még a miskolci voksolás is 30 alatt maradt, ahol legalább elvi tétje lett volna a dolognak (=mit tud kezdeni a híres helyi ember+ellenzéki összefogás kombó a Fidesszel). De az igazsághoz hozzátartozik, hogy a VIII. kerületben a Kocsis Mátét polgármesterré emelő 2009-es időközi is csak 23,6 százalékos részvétellel zajlott le.

2. Általános a kiábrándulás?

Oké, hogy kevesebben mennek el úgy általánosságban szavazni, de vajon minden párt szimpatizánsai ugyanannyira veszítenek a lelkesedésükből? Ehhez egy kicsit megint számolgatni kell, megnéztük, hogy az időköziken az érintett szavazókörökben hogy szavaztak, és ez hogyan viszonyul az áprilisi választások számaihoz ugyanazokban a szavazókörökben. És megint bebizonyosodott a belpolitikai közhely:

A FIDESZNEK SOKKAL SZILÁRDABB A BÁZISA, MINT A TÖBBI PÁRTNAK.

Nem is csak azért, mert minden időközin taroltak, hanem mert ők, ha esik, ha fúj, az országgyűlési választásokon rájuk szavazók felét mindig el tudják vinni újra az urnákhoz. A legszembetűnőbb ilyen szempontból a szerencsi eredmény: az áprilisi parlamenti voksoláson rájuk voksolók több mint felét

MEGINT MOZGÓSÍTOTTÁK ÚGY, HOGY SEMMI TÉTJE NEM VOLT AZ EGÉSZNEK,

A szerencsi polgármester áprilisban bekerült a parlamentbe, vasárnap választják meg az utódját. Lerágjuk a körmünket.

hiszen csak fideszes jelölt indult. Azaz ha csak egyetlen ember megy el szavazni, mondjuk Nyiri Tibor leszavaz saját magára, akkor már meg is van a végeredmény.

Ezeket az adatokat is grafikonra tettük, ezen az látható, hogy egyes időköziken az áprilisi szavazóinak hány százalékát tudja elvinni a Fidesz és hányat az ellenzék.

Az ellenzéknek például a veszprémi 10 százalék egészen tragikus. Ott az időközi összesen öt szavazókört érintett, ezekben a parlamenti szavazáson még 1536-an voltak, akik nem a Fideszre húzták az ikszet. Az időközin viszont már csak 160 embert tudott összeszedni az ellenzék, akik a Fidesz ellen induló LMP-s Zelenák Adriánra voksoltak. A Fidesznél ugyanezek a számok 1442-655 voltak.

Jól látszik, hogy a parlamenti választásokon az ellenzéki pártokra leadott szavazatok inkább a “valahova muszáj ikszet húznom Orbán ellen” típusú voksok voltak, a Jobbik, az MSZP és társaik ezeket a szavazókat aztán nem tudják egyben tartani, mozgósítani, megszólítani, míg a Fidesz a sajátjait igen.

3. Mi az országos hangulat?

Ezt is a négy évvel ezelőtti időszakhoz érdemes viszonyítani, hogy viszonylag reális képet kapjunk a tendenciákról. Hogy összemérhető legyen a módszertan is, a 2014 júliusi Ipsost és a mostani Závech Research-ös adatokat vetettük össze (Závecz Tibor korábban az Ipsos igazgatója volt).

A teljes népesség körében a Fidesz pontosan ugyanott áll, mint négy éve, minden harmadik ember velük szimpatizál, fikarcnyit sem gyengültek. A két nagy ellenzéki párt (Jobbik, MSZP) támogatottsága csökkent, csak az LMP tudta tartani magát, illetve a DK tudott erősödni négy évvel ezelőtti önmagához képest.

Nyilván leegyszerűsítés, de az adatok alapján úgy tűnik, mintha a kormányváltásra esélyes pártok (Jobbik, MSZP) szavazóinak a harmadik Fidesz-kétharmaddal egyre inkább elegük lenne azokból, akiktől a megoldást várták, és vagy valamelyik kis párthoz mennek át (Momentum, DK, Kétfarkú Kutya),

VAGY CSAK EGYSZERŰEN MAGUK MÖGÖTT HAGYJÁK A POLITIKÁT, BELETÖRŐDNEK, KISZÁLLNAK.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment