Több százan tiltakoznak az Avalon Center megépítése ellen

Dr. Kriza Ákos polgármester segítségét kéri több száz miskolci, akik levélben fordultak a városvezetőhöz, tiltakozva a Szent István térre tervezett Avalon Business Center megépítése ellen. Levelüket dr. Kiss János és Pfliegler Péter alpolgármestereknek is elküldték, de a címzettek között van dr. Alakszai Zoltán jegyző, Rostás László Miskolc főépítésze, valamint Szunyogh László megyei főépítész és dr. Demeter Ervin kormánymegbízott is.

“Tisztelt Címzettek!

Alulírottak, mint Miskolc Megyei Jogú Városának lakói, a város jövőéért tenni akaró polgárai, a Miskolc, Szent István tér (Hrsz: 2413) területen létesítendő „AVALON BUSINESS CENTER” megnevezésű tervezett beruházással összefüggésben az alábbiak tárgyában fordulunk Önök felé: Az elmúlt napokban több sajtóorgánumban jelentek meg a fenti beruházás kapcsán különböző vélemények, mellyel kapcsolatosan álláspontunk az, hogy a tervezett beruházás, mind műemléki környezetére, a környék lakóépületeire, mind a környezetében található épületekben lakókra nézve olyan káros környezeti hatásokat eredményeznének, melynek eredményeképpen a tervezett beruházás jelenlegi formájában nem kivitelezhető. A B.A.Z. Megyei Kormányhivatalnál a nyilvánosság számára elérhető dokumentációi alapján megállapítható, hogy a beruházó a jelenlegi tervek szerint az Avalon Business Center létesítésével egy 4 emeletes épület komplexum megépítését tervezeti Miskolc belvárosában. A tervezett létesítményben irodai helységek, a földszinten bérelhető üzletek, a szükséges
kiegészítő funkciókkal, kávézó, vélhetően mozi, és 3 szinten 350 db! személygépkocsi számára szükséges parkolóhely kerülne a megismerhető tervek alapján kialakításra. Kifejezetten ellenezzük, hogy a tervezett épület jelen formájában, különösen 4 emelet magasan, több mint 21 m! magassággal, 3 emelet mélygarázzsal történő megépítését. Az épület megépítési módja, tervezett megjelenése, magassága és a gépészeti berendezések tervezett elhelyezése a környező, többségükben védett lakóépületekre, és lakóingatlanokban lakók egészségére nézve kifejezetten káros, negatív hatással lesz. Jelenleg a területre érvényes Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzata szerint a Miskolc, belterület 2413 hrsz. alatti ingatlan építési övezeti besorolása VK-115697 (V). A hivatkozott besorolás véleményünk szerint veszélyezteti a környező épített környezetben lévő épületek megjelenését, azok látványát, és a szomszédos már meglévő a miskolci belvárosi látképet meghatározó épületekhez való viszonyát.

Kiemeljük ezek közül a hivatkozott területen, illetőleg annak közvetlen környezetében található alábbi példaként említendő értékes épületeket és területeket: a Miskolc, 2413 hrsz. alatti ingatlan területén elhelyezkedő 16758 sz. régészeti azonosító alatt nyilvántartott régészeti lelőhely (a területen római kori kelta leletanyag került elő)
– Erzsébet fürdő,
– a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságának székháza,
– a Hermann Ottó Múzeum Papszer u-i épülete,
– Avasi református templom,
– a 849 műemléki törzsszámon nyilvántartott avasi harangtorony,
– az avasi református temető,
– a 11574 műemléki törzsszámon nyilvántartott Miskolc belváros,
– az avasi pincesor és egykori Mindszent település műemléki jelentőségű környezete,
– a 889 műemléki törzsszámon nyilvántartott Városház tér 18. sz. 2417 hrsz. alatti barokk eredetű eklektikus műemlék lakóépület,
– a 890 műemléki törzsszámon nyilvántartott Városház tér 20. sz. 2416 hrsz. alatti egy emeletes műemlék lakóépület,
– a Miskolc 2415 hrsz. alatti, Városház tér 22. sz. alatti ingatlanon található lakóépület a korábban műemléki védettség alatt állt u.n. Brauer palota. Miskolc Megyei Jogú Városa Közgyűlése 47/2017.(XII.22.) sz. Önkormányzati rendlettel elfogadott Miskolc Megyei Jogú Város településképi Arculati Kézikönyve 35., 37. oldalán az alábbiakat tartalmazza: „Szándékunk a látvány kedvezővé formálása azáltal, hogy a karakter elemek felismerésével, az ezekhez való bizonyos alkalmazkodást várunk el a mechanikus megfelelés helyett.”
„Funkció és forma egységének, tömeg és homlokzat arányos megteremtése. Helyi védett értékek megőrzésének, vagy arculaterősítést hozó átalakításának preferálása…” „Az érintett természeti elemek kilátás- és rálátás védelmének biztosítása.”
A hivatkozott kézikönyv 38. oldalán meghatározza a belvárosi karakter területet, mely szerint: „A belvárosi karakter meghatározó eleme az egykori görög kereskedők lakta Kossuth utca, Miskolc leghangulatosabb utcája, a Színészmúzeumnak helyet adó Déryné utca, a Kazinczy utca, a Városház tér, a Hunyadi utca, illetve a Kálvin János utca. A belváros szerves történeti fejlődés nyomán létrejött karakterisztikus jellemzője a zártsorú, utcavonalhoz illeszkedő beépítés, melyet változó szintszámú, barokk alapokon nyugvó részben eklektikus, részben szecessziós és klasszicista stílusú épületek szegélyeznek. Abelváros képéhez hozzátartozik az Avas és a felbukkanó Szinva látványa is. ”
Amennyiben az Avalon Business Center jelenlegi tervei valósulnak meg, a belváros számos pontjáról egyáltalán nem lesz látható az Avasi temető, az Avasi harangtorony, mely Miskolc jelképe! A 41. oldalon a Kézikönyv belvárosi terület ajánlásai kapcsán az alábbiakról rendelkezik: „Utcanyomvonalak megtartása, telek, telekszerkezet léptékének megőrzése…, jelentős foghíj beépítések több szempont mérlegelésével történő megvalósítása. Történeti elemek kortárs megoldásokkal való kombinálása. Épületek magasságának szomszédos épületekhez való illesztése. Történelmi elemek közé beékelődő arculatában és minőségében attól jelentősen eltérő épületek átépülésének szorgalmazása.”

Álláspontunk az, hogy a beruházás során megvalósítani tervezett épület a fenti rendelettel elfogadott kézikönyvben előírt szempontoknak nem felel meg, az abban foglalt elvárásokat sérti, azokkal szembe megy, az épület magassága nem illeszthető össze a szomszédos épületek magasságával, külön is hivatkozva arra, hogy a megismerhető tervadatok alapján a tervezett épület magassága a szomszédos Erzsébet fürdő, és a Városház tér 22. sz. alatti (Brauer palota) ingatlanok Avas felé néző homlokzatainál bizonyos helyeken a 21,68 méteres magasságot is eléri.
A kézikönyv 59. oldalán az alábbiakat fogalmazza meg: „Miskolc 2011-ben csatlakozott Magyarországon először az Európai Green City mozgalomhoz, ennek nyomán élhetőbb, fenntarthatóbb, a Szinvát ökológia folyosónak, az Avast a város tüdejének nevező, az organikus várostervezést szem előtt tartó Zöld Várossá kíván válni.”
A tervezett beruházás magasságával, és 350 autó befogadására alkalmas mélygarázsával ezen deklarált, és városunk által vállalt kötelezettségével is szembe megy, nem beszélve arról, hogy a közelben lévő patak utcai, és Európa téri mélygarázsok e közben kihasználatlanok. A kézikönyv 1.2. melléklete tartalmazza a védett egyedi értékek jegyzékét, melyben maga a beruházás helyszíne, a Miskolc, 2413 hrsz. alatti Erzsébet tér 4. sz. ingatlan, mint telek is külön védettséget élvez. Ehhez kapcsolódóan az Erzsébet tér 2.-3.-5. sz. alatti ingatlanok is külön védelmet élveznek.
A 2.2. melléklet A/ pontja karaktervédelem alatt álló területként határozza meg a történeti belváros lehatárolt területét. A Kézikönyv 1.2. Függelék B (NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ MŰVI ÉRTÉKEK) BA./MŰEMLÉKEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK pontjánál a 848, 849 törzsszám alatti Reformárus templom és Avasi harangtorony exlege műemléki környezetében szerepel. Ugyanezen pontban 890 törzsszám alatti lakóház exlege műemléki környezetébe is tartozik a beruházás helyszíne. A fentieken túlmenően a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV Tv. (Kötv.) 28.§ b) és c) pontjai alapján a műemlékvédelem feladata a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, továbbá a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmet szolgáló kezelése összhangjának megteremtése.

A hivatkozott jogszabály az általános rendelkezései között az 1§. (1) bekezdése és 3.§ rendelkezéseivel kiemeli az alábbiakat is: „1. § (1) 1 E törvény hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki. A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket – így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését – e védelemmel összhangban kell végezni.”
A fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek eleget téve Miskolc Város Önkormányzatának is feladati közé tartozik a fenti jogszabályi rendelkezéseknek történő megfelelés, és olyan szabályozási környezet kialakítása, mely messzemenőkig védi és biztosítja kulturális örökségünk védelmét, és ezen örökségünk utókornak történő megőrzési kötelezettségét.
A fentebb előadottak alapján álláspontunk az, hogy a hivatkozott Miskolc, belterület 2413 hrsz. alatti ingatlan építési övezeti besorolása – jelenleg VK-115697 (V) – nem felel meg a fenti elvárásoknak, így szükségesnek tartjuk annak a hivatkozott területre vonatkozó korrekcióját, és módosítását oly módon, hogy a területre vonatkozó övezeti besorolás:
– VK 115694 (V), (7,5 m építménymagasság)
vagy
– VK 115695(V), (9,0 m építménymagasság) övezeti besorolásra módosuljon.
A fentiek alapján soron kívüli előterjesztést teszünk Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése részére, és kérjük, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának módosítását arra vonatkozóan, hogy a Miskolc, belterület 2413 hrsz. alatti ingatlan építési övezeti besorolása VK 115694 (V), vagy VK 115695(V), övezeti besorolásra módosuljon.
Kérjük ebben a Tisztelt Címzettek szíveskedjenek közreműködni és a város polgárainak segítségére lenni.
Kérjük továbbá, hogy T. Címzettek álláspontjukról, írásban minket tájékoztatni szíveskedjenek.

Kelt: Miskolc, 2018. június”

 

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment