Hajléktalansors: 30 fokban is több réteg ruhát cipelnek magukon

Nagyon nehéz elviselni a hőséget, de szerencsére sok olyan ember van, aki segít – mondta el a fedél nélkül élő Oláh János és Nagy Béla Zoltán, akikkel hétfőn, a Piac utcán elegyedtünk szóba annak kapcsán, hogy miként bírják túlélni a mostani napok kánikuláját – olvashatjuk a Boon.hu

Kora délelőtti találkozásunkkor a hőmérő kijelzője már 29 fokot mutatott, így érthető módon a 67 és 60 éves hajléktalanok a fák árnyékában, egy padon üldögéltek többed magukkal a Bajcsy-sarkon. Sorstársaik épp egy vitával voltak elfoglalva, a két férfi azonban parizeres kenyeret eszegetett hűsölés közben, így a falatozást összeköthettük egy kis diskurzussal. Feltűnő volt rajtuk egyébként, hogy nem igazán nyárias öltözetet viseltek, hanem hosszú nadrágot és még kötött kardigánt, mellényt és polárfelsőt is.

János és a fiatalabb (ámde nagyobb szakállú) Zoltán elmondta azt is, hogy az ilyenkor szokásos nehézségek ellenére valahogy azért csak sikerül elboldogulniuk. Mosakodni például a Szent Anna utcai Karitásznál szoktak, ahol arra is van lehetőség, hogy némi tiszta ruhát kapjanak.

– Szökőkútban mi sose fürdünk! Látom gyakran, hogy mások nappal is szégyentelenül belemennek a medencékbe, de mi nem vagyunk olyanok – szögezte le János. – Mi napközben elücsörgünk, elolvasgatunk valahol az árnyékban, többnyire itt a belvárosban, és időnként szerencsére egy kis munka is adódik, aztán éjjel pedig irány az erdő, ahol sátorban alszunk.

Azt kategorikusan elutasították, hogy szállóra menjenek. Sajnos ugyanis már volt részük kellemetlen élményekben is az ilyen helyeken. Zoltán ugyanakkor megosztotta velünk azt is, hogy korábban az utcán öten támadtak rá, én nemcsak kirabolták, hanem még a vállát is eltörték.

– Szerencsére sok jó emberrel is találkozunk – folytatták. – Hoznak enni-, innivalót, egy festőművésztől például a múltkor kolbászt is kaptunk. Elvileg se feküdnünk, se ülve aludnunk se lehetne itt a padon, de hála Istennek, a közterület-felügyelők közül se mindenki küld el minket innen – avatott be János, miközben a parizeres reggeli és a tereferénk végeztével a tárcájából a szájába dugott egy kézzel sodort füstölnivalót.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment