CineFest: Tizenkilenc nagyjátékfilm, köztük a Napszállta versenyez a miskolci filmfesztiválon

Hildebrand István operatőr kapja a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját. Az 1928-ban született Hildebrand István a magyar filmművészet egyik legjelentősebb operatőre, aki az 1960-as, 70-es, 80-as évek leglátványosabb produkcióit fényképezte. Az életműdíjat szeptember 22-én, szombaton adják át az idei James CineFest záróünnepségén.

A Balázs Béla-díjas operatőr Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként többek között olyan sokmilliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, valamint A veréb is madár, a Marton Endre által rendezett Katonazene vagy Fejér Tamás cannes-i versenyfilmje, a Kertes házak utcája. Hildebrand István emellett népszerű európai tévésorozatok operatőre is volt, nevéhez fűződik a Sztrogoff Mihály, utolsó előtti munkája pedig egy korszakos remekmű, Bódy Gábor Psyché című filmje volt, amelyben káprázatos, újító szín- és trükkmegoldások egész arzenálját vonultatta fel.

Szeptember 21-én a Magyar Filmlaborban teljes körűen restaurált vígjáték, A veréb is madár vetítésével, beszélgetéssel és Kocsis Tibor és Konecsny Emőke Jelenetek egy operatőr életéből című portréfilmjének bemutatásával idézik fel a fesztiválon Hildebrand István kivételes pályáját.

A 15. Jameson CineFestet szeptember 14. és 23. között rendezik meg Miskolcon. A fesztivál nagyjátékfilmes versenyében tizenkilenc produkció, köztük Nemes Jeles László Napszállta című második játékfilmje lesz látható szeptember 14. és 23. között a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nagyjátékfilmes versenyében – közölték a szervezők az MTI-vel.

A közlemény szerint a tizenkilenc alkotást összeköti, hogy mind igazi “coming of age” történet, valamint olyan figurák sorsát láthatjuk, akik nem találják a helyüket a világban. Példa erre a cseh Aurel Klimt Lajkáról, az 1957-es “űrkutyáról” bábanimációs technikával készült musicalfilmje, amelyben az állat nem pusztul el a Szputnyik 2 fedélzetén, hanem ő maga szakítja meg a kapcsolatot Bajkonurral, hogy egy idegen bolygóra távozzon, ahol végre nem az ember a teremtés ura. A sci-fi műfaját gondolja újra Lazar Dobroza Ederlezi ébredése című műve is, amely egy űrhajós és igen vonzó kiborg társa szerelméről szól.

Anna Erelle A dzsihád jegyese című regényét dolgozta fel filmes eszközökkel Timur Bekmambetov Profil című alkotásában. Az orosz-kazah filmes egyetlen számítógép képernyőjén meséli el az igaz történetet, ahogy az álnéven publikáló újságíró több hónapon keresztül nyomozott a közösségi médiákon keresztül az Iszlám Állam toborzási módszereiről.

Sajátos sorsokat mutat be Lars Kraume A néma forradalom című műve egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalom mellett: 1956 októberében néhány tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol szembesül azzal, hogy Budapesten nem ellenforradalom zajlik. A diákok egyperces néma csönddel adóznak a mártíroknak, amelyet további életüket megpecsételő megtorlás követ.

A norvég nagymester, Erik Poppe Utoya: július 22 című drámája markáns, művészi és hatásos feldolgozása annak, miként lehet hét év után beszélni a hetvenhét fiatal életet kioltó terrorcselekményről. A skandináv vonalat erősíti a nagyjátékfilmes kínálatban Gustav Möller A bűnös című alkotása is, amelyben egy telefonos ügyfélszolgálaton ülő rendőr elképesztő éjszakáját követhetjük végig.

A CineFest idén is erős válogatást ad a legjobb tengerentúli független produkciókból. Bemutatják a magyar származású Nicholas Gyeney A legmélyebb pont című meta-drámáját is, amely azt az élethelyzetet mutatja be, amikor egy csapat filmes úgy érzi, hiába próbálkozik, nem jön a várva várt áttörés.

A szekcióban szerepel A hallgatás törvényének nem hivatalos folytatása, továbbgondolása Debra Graniktől, a Ne hagyj nyomot! című film, amely egy sajátos apa-lánya kapcsolatot mutat be. A szülő-gyerek kapcsolatot egészen máshogyan járja végig az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano, aki Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét.

A korábbiakhoz képest sokkal erősebb lett az ázsiai jelenlét a fesztiválon: érkezett versenyfilm Kínából (A boldogtalanság művészete), Dél-Koreából (Gyújtogatók) és Japánból is (Nyolcéves jegyesség).

A miskolci seregszemle versenyprogramjában lesz először látható Magyarországon Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje, a Napszállta. Az Oscar-díjas rendező új alkotásának szeptember elején a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje, majd a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség, onnan érkezik az alkotókkal együtt Miskolcra.

A magyar filmek idei mezőnyéből versenyez a CineFesten Szilágyi Zsófia Egy nap című drámája is, amelynek világpremierje Cannes-ban, az elsőfilmeket versenyeztető Kritikusok Hetében volt, és a fesztiválról végül a nemzetközi kritikusok Fipresci-díjával tért haza – olvasható a közleményben.

Krzysztof Zanussi filmrendező lesz a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál játékfilmes nagyzsűrijének elnöke. Zanussi az európai és az egyetemes filmművészet egyik legfontosabb alakja: elnyerte többek között a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt, a Zsűri díját Cannes-ban, jelölték Golden Globe-díjra és megkapta a Locarnói Filmfesztivál fődíját, az Arany Leopárdot is. Olyan sztárokkal dolgozott mint például Vittorio Gassman, Daniel Olbrychski, Christoph Waltz, Raf Vallone, Max von Sydow, Zbigniew Zapasiewicz, Maja Komorowska, Robert Powell vagy Valeria Golino.

– MTI –

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment