Folytatják a kilakoltatásokat

Vége a türelmi időszaknak, május 2-től folytatódhatnak a kilakoltatások. Az ellenzék törvényben tiltotta volna meg, hogy gyermekes családokat is utcára lehessen tenni, de a javaslatról a kormánypártok nem voltak hajlandók tárgyalni.

Az ágyat is vitték tavaly szeptemberben az egyik kőbányai lakásból. A család devizahitelt vett fel annak idején, a forint gyengülésével megugrott a törlesztőrészlet, amelyet már nem tudtak fizetni. A bank elárverezte az ingatlant.

Még nem tudjuk hogyan tovább, nekünk elsősorban a két gyerek a fontos. Nem tudjuk még, megmondom az őszintét, megpróbálunk mindent, összerakni magunkat, nagyon nehéz, de megpróbáljuk – mondta korábban egy kilakoltatott híradónknak.

Dávid Károly és felesége hasonló sorsra juthat. Az 56 éves férfi 1997 óta bérli ezt a kétszobás lakást a kőbányai önkormányzattól. Állítja, hogy egy fillér tartozásuk nincs, május kilencedikén mégis utcára kerülhetnek.

Nem indokolták meg, hogy miért kell elmenni. Fizetni, fizetjük a rezsit rendesen, nem vagyunk elmaradva, nem vagyunk olyanok, hogy rendőrség, mentő, satöbbi, ide nem jár hozzánk, nyugodtan meg lehet kérdezni a lakókat. Nem tudom. Egyszer csak gondoltak egyet, kitalálták maguknak, és azt mondták, hogy menjünk el – mondta Dávid Károly.

A kilakoltatási tilalom, amely 2017. november 15-én kezdődött, április 30-án lejár.

Tavaly négyezer kilakoltatás történt Magyarországon. 12-16 ezer ember került utcára – mondta a hajléktalanság ellen küzdő civil szervezet, A Város Mindenkié csoport aktivistája. A moratórium lejárta után az albérletben és az önkormányzati bérlakásban élők vannak a legnagyobb veszélyben.

Sok ilyen esetet látunk, ahol nem tudják hol elhelyezni a gyerekeiket. Kiemelik őket és a szülők pedig mennek a hajléktalanszállóra vagy akár munkásszállóra. Az úgynevezett szerencsésebbek be tudnak kerülni családok átmeneti otthonába, ahol ugye a szülők is és a gyerekek is együtt lakhatnak, de mivel olyan iszonyatosan hosszú várólisták vannak a családok átmeneti otthonaiban, ezért nagyon-nagyon sok családnak erre nincsen lehetősége – mondta el Udvarhelyi Tessza.

Ha a magáncsőd valóban működne, a kilakoltatások megelőzhetők lennének a Magyar Szociális Fórum elnöke szerint.

Fedélhez kell juttatni az embereket! Nem moratóriumokat kellene elsősorban művelni, hanem lakásokat kellene építeni: olcsó, szociális bérlakásokat, amelyekkel megoldást lehetne találni erre a tömegméretű problémára, hiszen ez százezreket érint, és ne felejtsük el, a fizetésképtelenség pedig közel másfél millió embert – véli Simó Endre.

Ellenzéki politikusok törvényben tiltották volna meg, hogy gyermekes családokat utcára lehessen tenni. Elhelyezésük önkormányzati feladat lett volna. Az indítványról azonban a kormánypártok tárgyalni sem voltak hajlandók a parlamentben.

Írásban kérdez a Párbeszéd az ügyben

A kilakoltatásokról kérdezi írásban az igazságügyi minisztert a Párbeszéd a tilalom lejártával. Az ellenzéki párt – egyebek mellett – a folyamatban lévő végrehajtások számára vár választ Trócsányi Lászlótól. A Párbeszéd kíváncsi arra is, hogy banki hiteltartozás miatt hány kilakoltatás várható a következő hónapokban.

Az írásbeli kérdést azért küldtük Trócsányi miniszter úrnak, mivel április 30-án lejár a kilakoltatási moratórium. A Fidesz és a KDNP meghosszabbította ezt a kilakoltatási moratóriumi időszakot, gondolva arra, hogy ne lássanak szegény sorsú családokat a választópolgárok. Tavaly nyáron ez történt, akkor megtudtuk, hogy 900 ezer végrehajtás van csak banki hitelkárosultak ellen. A rossz törvények, amelyeket a magyar bíróságok alkalmaznak, a rossz devizás törvények miatt, több ezer család elvesztheti az ingatlanát – mondta el Hegyesi Beáta, a párt elnökségi tagja.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment