Inkább a lépcsőház, mint a szálló

A hetedik alkotmánymódosítással a Fidesz újra nekigyűrközött, hogy a közterületekről eltüntesse a hajléktalanokat. A kormánypárt érvelése szerint mindenkinek jut hely a szállókon, semmi sem indokolja, hogy az utcán éljenek. A hajléktalanellátásban dolgozó civil szervezetek szerint ez még Budapesten sincs így, de vidéken még rosszabb a helyzet. Pécsre különösen igaz ez: felmérések szerint a hajléktalanok fele-kétharmada nem jut be szállóra. Sokan lepusztult önkormányzati lakásokban húzzák meg magukat, ezért a társadalom számára láthatatlan marad a probléma. A pécsi városvezetés hiába tiltott ki a hajléktalanokat a belvárosból, a hatóságok inkább a kéregetés és az…

Bővebben

Pánikkeltő lenne, ha kiderülne a kórházi fertőzések száma

Áprilisban mondta ki a Kúria, hogy ki kell adni a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat, azonban ezt még mindig nem tette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A pert indító Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint az Emmi az időhúzást választotta, a bírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezte azzal a kéréssel, hogy az új döntésig ne kelljen kiadni az adatokat. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire nyilvánosságra kerülnek az adatok. A hvg.hu beszámolója: A TASZ azt is elképzelhetőnek tartja, hogy újra perelnie kell. A jogvédők szerint gyenge lábakon áll a minisztérium jogi érvelése, arra hivatkozva kértek felülvizsgálatot,…

Bővebben

Van, aki már azt mondja, innen menekülni kell

Kedden a parlament elfogadta azt a költségvetési módosító javaslatot, amely szerint az MTA 28 milliárdos kutatásra fordítandó pénze mostantól a Palkovics-féle Innovációs Minisztériumon keresztül érkezzen az akadémiához. Ennek mikéntjét és hogyanját még senki sem ismeri. Sőt a kormányzati koncepciót sem. Török Ádám, az MTA főtitkára azt mondja, nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az akadémia a kultúrharc kellős közepén? – Forrás: Hvg.hu / írta: Dercsényi Dávid – Hvg.hu: Július 20. a költségvetési…

Bővebben

10-15 százalékkal is drágulhat a kenyér

Kevesebb búza terem az idén, így akár 10-15 százalékos drágulásra is lehet számítani szeptembertől a szakértők becslései alapján – számolt be róla az ATV Híradója. Egy kiló kenyér 200 forint körül kapható most, ezért is jóval többet fizetünk majd pár hét múlva. Aki például egy 380 forintos parasztkenyeret vásárol a pékségben, az ősztől akár 440 forintot is fizethet érte. Duplázni kellene a kenyérárakat, ez nyilván rövid távon képtelenség – mondta Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója az ATV-nek. Azt is hozzátette, hogy ebben az évben már kétszer emelték a liszt…

Bővebben

Nincs elég képzett szakember, haldoklik a vendéglátóipar (videóval)

Nincsen elég szakképzett ember, irreális fizetéseket várnak el, miközben a munkáltató nem bírja normálisan bejelenteni az alkalmazottjait – számolt be róla a Fókusz. Ez a magyar valóság a vendéglátóiparban. Rózsahegyi Titusz séf, üzletvezető, oktató és álláskereső oldalt üzemeltet, nagy rálátása van a kérdésre. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy nincsen utánpótlás a szakmában, kevesen választják a vendéglátást. Egy szegedi étteremben ezt úgy próbálják meg kiküszöbölni, hogy saját maguk képzik a szakácsokat. Farkas Árpád, a legnagyobb szakmai Facebook csoport alapítója 1980 óta foglalkozik a vendéglátással. Szerinte “most nagyon nehéz megtalálni a fényt…

Bővebben

Szalag egy bomba körül

A címben szereplő mondatot még a harmincas években mondta  Frida Kahlo művészetéről André Breton, a szürrealizmus egyik legnagyobb alakja, és azóta se nagyon született találóbb leírás a mexikói festőnőről és életművéről. Júliustól novemberig ennek a művészetnek egy szeletét végre élőben is meg lehet nézni Budapesten: a Magyar Nemzeti Galériában a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo jóvoltából több mint 30 festményt és grafikát állítottak ki Kahlótól. A 444.hu beszámolója / írta: Horváth Bence – Fotó: Halász Júlia Kahlo a XX. század egyik kiemelkedő művésze, aki oda tudott eljutni, ahova nem európai-amerikai/nem férfiaknak nagyon ritkán sikerül: az úgynevezett egyetemes…

Bővebben

A kormány tovább korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát

Az LMP szerint a büntető törvénykönyv változtatásának célja a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, tovább szűkítve ezzel a politikai viták nyilvánosságát. Kanász-Nagy Máté szóvivő szerdai tájékoztatóján elmondta: pártja szerint nem a politikusokat kell jobban védeni, hanem minden zaklatást meg kell előzni, ehhez pedig ratifikálni kell az isztambuli egyezményt. Emlékeztetett: a büntető törvénykönyv módosítása kiegészítené a zaklatás minősített eseteit azzal, hogy azt hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységgel össze nem egyeztethető helyen vagy időben követik el. Ezt kettő, súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék. Egy politikus kiemelt közszereplő, többet kell tűrnie a véleménynyilvánítás keretében,…

Bővebben

Nem túl hiteles ember fogja vizsgálni a paksi bővítés biztonságát (videóval)

A Fidesz hajlandó minden összeférhetetlenséget figyelmen kívül hagyni, ha a paksi bővítésről van szó? “Az az ember fogja vizsgálni a Roszatom által kivitelezett Paks II biztonságát, aki a Roszatomtól kap pénzt a Roszatom magyarországi kommunikációjáért. Megnyugtató nemigaz?” – mondat Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja parlamenti felszólalásában.  Ungár Péter teljes felszólalása: 

Bővebben

Nagy dózisban kapjuk az okosságot: Napi félóra reklámot nézünk meg a tévében

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban – jelenti az mmonline.hu. A tévénézéssel töltött időnk több mint ötödét sorozatokra, 15 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és naponta átlagosan félórányi reklámot tekintettünk meg. 2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenést elsősorban az okozta, hogy a 4-17 éves gyerekek tavalyhoz képest 12 perccel…

Bővebben

Rekordot döntött az adósok száma Magyarországon

Rekordon a lakossági adósok száma, június végén csaknem 5,03 millióan szerepeltek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében, hozzávetőleg 30 ezerrel többen, mint egy éve – olvasható a keddi Világgazdaságban. A lap a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. friss adatait ismertetve arról ír, hogy a hitelszerződéseik miatt a rendszerben szereplő magánszemélyek száma ráadásul úgy emelkedik folyamatosan, hogy a nyilvántartott rossz adósok száma fokozatosan csökken: június végén 1,8 millió fennálló és megszűnt lakossági mulasztást tartott nyilván a BISZ, ami 75 ezres, 8,7 százalékos csökkenés éves szinten. Eközben az élő és megszűnt hitelszerződések száma…

Bővebben